Így adhat lakáscélra támogatást egy cég adómentesen

Építkezés házépítés stock - XIII. kerület és IV. kerület és Dagály uszoda 2í16 február 26-án

A cégeknél épp az idei cafeteriakeretek felosztásának hajrája folyik. A legnépszerűbbek persze az adómentesen adható juttatások lennének. Ezek közül is a lakáscélú támogatás igazán vonzó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal friss tájékoztatót adott ki a szabályokról.

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatással kapcsolatos szabályokban friss változás nincs,

az új szabályok 2016. augusztus 1-jén léptek hatályba.

A módosítás lényege a NAV honlapján a napokban megjelent tájékoztató szerint az volt, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletnek a munkáltatói lakáscélú támogatások figyelembevételekor releváns

szabályai átkerültek a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe.

Az őszi adócsomaggal elfogadott módosítás további pontosító jellegű szabályokat iktatott be, amelyek 2016. november 26-án léptek hatályba, de azok a 2016. augusztus 1-jétől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazhatók.

Fogalmi pontosítások

Ezek elsősorban apró változásokat jelentenek, meghatározzák, mit lehet a támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok alkalmazásakor akadálymentesítés és korszerűsítés alatt érteni, kit kell együtt költöző családtagnak tekinteni, valamint definiálja a méltányolható lakásigény mértékét is.

A méltányolható lakásigény mértéke az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően egy-két személy esetében legfeljebb három lakószoba, három-négy személy esetében legfeljebb négy lakószoba lehet. Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.

Mivel a beiktatott rendelkezés nem kezeli a félszoba fogalmát, így nem kell lakószobának tekinteni azt a lakóhelyiséget, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. Lakószobának – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – a legfeljebb 30 négyzetméter, legalább 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező helyiség minősül. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében ugyanakkor két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, és ha az így kapott szobaszám nem egész szám, akkor a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.

Együtt költöző, együtt lakó családtagnak tekinthető a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a munkavállaló polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói. (A Ptk. szerint közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyenes ági rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.)

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, kétgyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal házaspárnak azt a házaspárt kell tekinteni, amelynek esetében a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.

Abban az esetben, ha a munkáltató a módosítás hatálybalépése előtt már vizsgálta a méltányolható lakásigénynek való megfelelést, úgy azt a későbbiekben (akár a kölcsön elengedésekor) az szja-törvényben foglalt méltányolhatóság feltételei szerint nem kell felülvizsgálnia.

Mennyi adható?

A munkáltató által adható támogatás mértéke nem változott. A vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének

30 százalékáig adható támogatás adómentesen,

de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt

nem haladhatja meg az 5 millió forintot.