A lap csütörtöki cikke szerint a szakember úgy látja, a következő időszakban azokat a rétegeket kell megszólítani, ahol alacsonyabbak a foglalkoztatási adatok: ide tartoznak
a 25 év alattiak, az 55-64 éves korcsoport, valamint a kisgyermeket nevelő szülők.
Az inaktívak bevonásakor elsősorban azokat a rugalmas megoldásokat kell megcélozni, amelyekkel azokat is munkába lehet állítani, akik valamilyen okból - akár átmenetileg - nem tudnak heti 40 órában dolgozni - tette hozzá.
Szalai Piroska felhívta a figyelmet, hogy rengetegen vannak olyan kisgyermekes szülők, akik gyermekük nevelése mellett - rugalmas foglalkoztatási megoldásokkal - visszatérnének dolgozni. Ma már több mint 42 ezren élnek a gyed extra azon lehetőségével, hogy a gyermek féléves korától munkát vállalhatnak az ellátás folyósítása mellett, tehát legálisan.
Az adatokat ismertetve elmondta, hogy uniós átlagban is rendkívül alacsony a részmunkaidősök száma a hazai munkaerőpiacon:
mindössze 178 ezren dolgoznak heti 36 órát nem meghaladó időben,
arányaiban Bulgária után nálunk van a legkevesebb részmunkaidős az unióban. A szakértő szerint a béremelések, valamint a vállalkozók fejlesztései is enyhíthetik a munkaerőhiányt, ugyanakkor a rugalmas foglakoztatási formák elterjedése is vonzóvá teheti az inaktívak számára a munkaerőpiacot - írta a lap.