Hiába állították vissza tavaly év végén az Egyiptom számára kulcsfontosságú oroszországi járatokat a Vörös-tengerhez, hiába olcsóbbak az utak a gyengébb egyiptomi font miatt, és hiába kapott erőre a nemzetközi turizmus, továbbra is alig érkeznek külföldiek Egyiptomba.
A héliopoliszi szeméttelepen a napokban talált, valószínűleg II. Ramszesz és II. Széthi fáraókat ábrázoló, felbecsülhetetlen értékű szobrok kapcsán nemzetközi hírügynökségek beszámoltak az egyiptomi gazdaság szempontjából alapvető szektor teljesítményéről, ami lehangolóbb, mint valaha.
Először a Hoszni Mubarak elnök 2011. február 11-i elmozdítása utáni zavargások miatt esett vissza durván a turisták száma, amit a dátum után el is neveztek 11/11-hatásnak.
Tény, hogy Mubarak elnökségének utolsó évében még 14,7 millió külföldi érkezett az észak-afrikai országba, a forradalom óta eltelt hat évben azonban a helyzet drasztikusan romlott.
A politikai bizonytalanság és az Iszlám Állam térnyerése mellett két nagy törést kellett elszenvednie a turizmusnak. Egyrészt 2013 nyarán a demokratikusan megválasztott Muhammad Morszi elnök elleni puccs után hetekig tartó zavargások voltak Kairóban és több más egyiptomi nagyvárosban, ami hosszú időre elriasztotta a külföldieket.
A legtöbb turista egyébként a mai napig Oroszországból, Nagy-Britanniából, Németországból és Olaszországból érkezik Egyiptomba, az orosz gazdaság visszaesése és az olasz gazdasági problémák miatt a kereslet tehát amúgy is csökkent. Másrészt a 2015. október végén
a Sínai-félsziget felett felrobbantott orosz utasszállító gép tragédiája után a külföldiek szinte teljesen megvonták a bizalmat Egyiptomtól.
2010 és 2014 között amúgy is megfeleződött a turisták száma, erre tett rá a 224 áldozattal járó terrormerénylet, amelyet az Iszlám Állam egyiptomi szervezete vállalt magára.
Ekkor több ország le is állította a Sínai-félszigetre tartó járatait, kiürültek az egyiptomi szállodák, elsősorban a Vörös-tenger partján fekvő üdülővárosokban. 2015 első félévéhez képest tavaly az első félévben
ismét megfeleződött az országba látogató külföldiek száma.
Az egyiptomi kormány szerint a jelenlegi helyzetben nem reális azt várni, hogy kínai és indiai turistákkal pótolhatják a kiesett forgalmat, ezért sokkal inkább a korábbi piacaik visszaszerzését tűzték ki célul, és elsősorban a kulturális célból az országba látogatókat akarják megszólítani.
A turizmus szempontjából nézve az „arab tavaszt” követő belpolitikai bizonytalanság másik nagy vesztese Tunézia, ahová ma feleannyi külföldi érkezik, mint 2008 előtt.
A terrormerényletek miatt Törökországba is sokkal kevesebben utaznak, ide tavaly 30 százalékkal kevesebb külföldi érkezett, mint egy évvel korábban, ami kilenc éve a legalacsonyabb szintre vitte le a turizmust.
Hazai utazási irodák idén februárban úgy nyilatkoztak, hogy a magyar turisták közül egyre többen választják ismét az egyiptomi és a tunéziai nyaralásokat, de a számuk még mindig nagyon alacsony.