Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere mindig előszeretettel osztja meg befektetési tippjeit. A guru az amerikai részvénypiacra esküszik, szerinte teljesen mindegy, hogy milyen válság van, hosszú távon nem lehet melléfogni a részvényekkel.
Ennek az állításnak járt utána most három intézmény, amelyek azt a kérdést tették fel,
hogy mi volt ez elmúlt 150 év legjobb befektetési kategóriája.
A California-Davis Egyetem, a német Bonni Egyetem és a német központi bank (Deutsche Bundesbank) közös tanulmánya a világ 16 legfejlettebb országát vizsgálta az 1870-től 2015-ig terjedő időszakban négy befektetési kategóriában. Ezek a következőek:
Teljesen nyilvánvaló, hogy mindegyik kategóriának megvannak a maga előnyei és hátrányai, valamelyik alacsony, de biztos hozammal kecsegtet, míg mások jelentősen ingadoznak, de így is magukban hordozzák a magas profit lehetőségét.
A 123 oldalas tudományos tanulmány készítői büszkén hangsúlyozzák, hogy
ez az adatgyűjtés a maga nemében egyedülálló, és soha korábban senki nem próbálkozott hasonlóval.
A kutatás végeredménye szerint a két legjobb befektetés az ingatlan és a részvény.
Míg az ingatlanbefektetések valamivel évi 7 százalék hozam felett teljesítettek (7,05 százalék), addig a részvények valamivel elmaradtak ettől a szinttől (6,89 százalék). Fontos megemlíteni, hogy ezek az inflációs hatással korrigált éves hozamok.
Tehát a versenyt kevéssel ugyan, de az ingatlanok nyerték.
További előnye ennek a formának, hogy fele olyan kockázatos, mint a részvény, és csak alig rizikósabb, mint a kötvény – írja a Quartz.
A tanulmány legfőbb megállapítása, hogy ezzel sikerült megcáfolni azt a közhiedelmet, hogy a kockázatos eszközök nagyobb hozammal bírnak hosszú távon, mint a biztonságos, konzervatív eszközök.
Persze a kép korántsem ilyen egyértelmű, vannak országok, ahol a mérleg nyelve a részvények felé billen. Míg Franciaországban az ingatlanok magasan verték a részvényeket, addig az Egyesült Államokban vagy Olaszországban utóbbi volt a nyerő.
Olyan tényezők is befolyásolták a hozamokat, mint mondjuk a második világháború, az olajválság vagy a gazdasági világválságok.
Érdekesség az is, hogy rövidebb időtávot vizsgálva (1980-tól) már a részvények verik az ingatlanokat. Ekkor a 16 országot tekintve 10,7 százalékos a részvények átlagos éves hozama, míg az ingatlanoké 6,4 százalék.
A kutatás bár nagyon alapos, de megvan a maga korlátja, mert például az országok eltérő adózásával nem számol,
de az elemzők szerint ennek nincs nagy hatása a tanulmány fő megállapításaira.
A szerzők végső tanácsa azoknak, akik biztonságos és jövedelmező hosszú távú befektetést keresnek, hogy több különböző ingatlanpiaci holding részvényeit vásárolják meg.
