Eltűnt a minőségi munkaerő a kkv-k szerint

Jelentős az aggodalom a kkv-szegmens munkaerőpiac keresleti oldalán: bevallottan nehéz minőségi munkaerőt találni. A minőségi munkaerő megtalálása mellett az automatizálás és a feladatok kiszervezése sem könnyű. A vállalkozások jelentős része a létszámbővítésen túl vezető- és tulajdonosváltással is számol – derül ki az UniCredit és az Inspira közös, magas üzleti potenciállal bíró kkv-kat célzó kutatásának HR vonatkozású adataiból.

A kutatás egyik legérdekesebb adata, hogy nem feltétlenül azok a cégek terveznek jelentősebb létszámfejlesztést, amelyek munkaerőhiányról számolnak be.

A megkérdezett vállalkozások csaknem fele tervez létszámbővítést, ennek forrása azonban sokszor bizonytalannak tűnik.

Sok nyitott pozíció hosszú hónapokon át nyitott marad – a vállalatvezetők a minőségi munkaerő megtalálását tartják a legnehezebb feladatnak.

Arra a kérdésre, hogy küzdenek-e munkaerőhiánnyal a cégek,

a családi vállalkozások 47 százaléka azt válaszolta, hogy kis mértékű (44 százalék) vagy jelentős (3 százalék) létszámhiánnyal küzd.

A munkaerőhiányt jellemzően hosszabbított munkaidővel, túlórákkal, szabadidőben vagy hétvégén történő munkavégzéssel próbálják ellensúlyozni, és hozzátették, hogy rendkívül nehéz a helyzetük, mert egy kisebb családi cég esetében nincs kinek kiszervezni a munkát. Létszámbővítésre emiatt a családi vállalkozások több mint fele (64 százalék) készül a következő 5 évben, de csökkenésre, a cég létszámbeli karcsúsodására egyikük sem számít.

Mintegy a kis- és középvállalkozások fele küzd munkaerőhiánnyal, a minőségi szellemi és fizikai munkaerő megtalálása pedig csaknem lehetetlen Forrás: Thinkstock

A nem családi vállalkozások náluk is jelentősebb mértékű munkaerőhiánnyal küzdenek. 20 százalékuk jelentős, 35 százalékuk pedig kis mértékű hiányról számol be.

A szükséges munkák elvégzését hosszabb vállalási, teljesítési határidőkkel, illetve bizonyos munkák kiszervezésével taktikázzák ki, de a saját munkaerő túlhajszolásától inkább tartózkodnak, mivel vannak más eszközök, amellyel a kapacitáshiány első körben kezelhető – szemben a családi vállalkozások kiszolgáltatott helyzetével. Ezen cégek 40 százaléka számol a következő öt évben létszámbővüléssel, csökkenésre pedig csak alig 5 százalékuk gondol.

Míg a családi vállalkozások inkább fizikai (42 százalék) vagy szellemi (44 százalék) munkakör létesítésében gondolkodnak, addig a nem családi vállalkozások átmeneti jelleggel szeretnének munkaerőt kölcsönözni (40 százalék), munkát és feladatot kiszervezni (39 százalék) és bizonyos munkaköröket gépesített megoldásokkal helyettesítenének (29 százalék).

Míg a nagyobb árbevételű cégeknél (701-1500 millió forint) alig jellemző, hogy átmeneti jelleggel kölcsönöznek munkaerőt (12 százalék), a kisebb árbevételű (51-700 millió forint) kkv-k 37 százaléka tervezi, hogy egyes munkákat kiszervez vagy hogy egyes pozíciókat átmeneti jelleggel tölt csak be. A kkv-k mindegyikére igaz, hogy a legnagyobb igény a minőségi szellemi és fizikai munkaerő megtalálására van, ezt a feladatot a cégvezetők „nagyon nehéz"-ként aposztrofálják.