Szakértők szerint a virtuális fizetőeszközökben rejlő alapvető veszélyt a nem megfelelő szabályozás jelenti, ezen a téren azonban a közeljövőben pozitív változás következhet be, ugyanis uniós szinten már megszületett az erre vonatkozó törvényi szabályozás, ezt pedig Magyarország is követi.
A legnagyobb problémát a kriptopénzek esetében a pénzmosás, valamint a dark webes online piactereken zajló kereskedelem okozza – utóbbin többek között kábítószereket, hamis dokumentumokat, ellopott bankkártya- és személyazonosító adatokat, valamint fegyvereket is lehet rendelni.
A tisztán bűncselekményekhez kapcsolódó felhasználás mellett azonban kiemelt figyelmet kell fordítani a kriptopénzek értékének ingadozásából (volatilitásából), a virtuális fizetőeszközökkel megvalósuló tőkebevonásokból, valamint a kriptopénzekre hasonlító piramisjátékok megjelenéséből adódó veszélyekre is, hiszen ezekben az esetekben – a szabályozás és a felügyelet együttes hiánya miatt – szinte semmi sem védi a befektetőket az esetleges értékvesztéstől.
Vesszős Gergely, az OTT-One Nyrt. blockchain- és kriptopénz szakértője úgy véli, hogy
az Európai Unió álláspontja egyértelmű a kriptopénzekkel kapcsolatban: a lehető leghatékonyabban kell fellépni a virtuális fizetőeszközökhöz köthető bűncselekmények ellen.
Nem véletlen, hogy pontosan a pénzmosás- és terrorizmus elleni fellépésről szóló uniós irányelvben határozták ezt meg.
A kriptopénz olyan digitális eszköz, amely csereeszközként vagy manapság fizetőeszközként is funkcionál. Kriptográfiát (titkosítást) használ a tranzakciók biztonsága érdekében. A bitcoin a legelső és legismertebb kriptopénz, 2009-ben került kibocsátásra egy Satoshi Nakamoto álnevű, máig ismeretlen fejlesztőcsapat által. Azóta számos ilyen pénz jelent meg a piacon.
Ne legyenek illúzióink, a terroristák ugyanúgy használják a dark webet és a kriptopénzeket, mint a fegyvernepperek vagy a dílerek
– szögezi le a szakértő. Az ellenük való fellépés szerinte egy jól felépített szabályozással, színvonalas képzési programmal, valamint a társadalom megfelelő tájékoztatásával lehet a leghatékonyabb.
Fontos ugyanakkor, hogy a szabályozási környezet kedvezzen az innovációnak. Magyarország esetében pedig komoly gazdaságélénkítő hatása lehet önmagában már annak is, ha a jogalkotó a szigorú ellenőrzés mellett egyértelmű adózási feltételeket teremt a kriptovilágnak, hiszen hazánkban a társasági adókulcs rendkívül kedvező.
A szabályozás kidolgozása folyamatosan napirenden van, annál is inkább, mert a pénzmosás elleni új irányelvet idén májusban fogadták el az unióban, a tagállamoknak pedig 18 hónap áll a rendelkezésére a benne foglaltak hazai jogszabályi környezetbe történő átültetésére.
Az OTT-One szakértőjének összegzése szerint a hazai jogi szabályozás megjelenése jelentősen mérsékelheti majd a kriptopénzekkel kapcsolatos üzleti tevékenységek kockázatát. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a kriptopénzek alapjául szolgáló blokklánc technológiának számos egyéb felhasználási módja van, például az adatvédelem vagy a biztonságos adatkezelés.