Aki szeretne, könnyen talál ma munkát Magyarországon; jelenleg is 60 ezer betöltetlen álláshely van. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, ma már 750 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, amely a kormány foglalkoztatási helyzet javítása érdekében tett intézkedéseinek egyik jelentős eredménye.

Varga Mihály bízik abban, hogy az elmúlt hét évben tett intézkedések, mint a bérek emelése és az álláskeresőket, valamint közfoglalkoztatottakat érintő programok után a fiatalok és a tartósan munkanélküliek helyzetének a javítására a jövőben nagyobb erőt fordíthatnak.

Sok múlik a versenyképességen is, a jövőben a kis- és közepes vállalkozások képességét javítani kell ahhoz, hogy nagyobb cégek beszállításában is részt tudjanak venni, a digitalizáció kihívásait sikeresen kezeljék - mondta a miniszter.

A migráció nem képes a munkaerőhiány gondján enyhíteni, a német példa legalábbis ezt mutatja - jegyezte meg, utalva a Migrációkutató Intézet tanulmányára. Eszerint két év alatt 1,2 millió migráns érkezett Németországba, s ezzel ott 18 millióra nőtt a bevándorlók száma. A német kormány óriási összegeket költ a bevándorlók ellátására, ezzel együtt is 2017 tavaszán a menekültstátuszban részesítettek foglalkoztatási rátája csupán 18 százalék volt, miközben a munkanélküliség körükben meghaladta az 50 százalékot - tette hozzá a miniszter.

Kósa Ádám európai parlamenti képviselő előadásában arról beszélt, hogy az európai szociálpolitika legnagyobb kihívása a társadalom elöregedése mellett az alacsony képzettség kérdése. Az automatizáció és a robotika leginkább a kevesebb képesítéssel rendelkezők munkahelyeit veszélyezteti, ebből a szempontból pedig a migránsok különösen kitettek - tette hozzá.

IllusztrációForrás: Origo

Az Európai Unióban, ahogy Németországban is a munkaerőpiaci gondokat kizárólag a migránsokon keresztül kívánják orvosolni - mondta Kósa Ádám utalva arra, hogy ezt a kérdést nem lenne szabad egységesen kezelni, illetve büntetni azokat az országokat, amelyek a kihívásokat egyéb módon sikeresen kezelik.

Hiába hangzanak el számok azzal kapcsolatban, hogy hány új munkahely jött létre Magyarországon, az Európai Parlamentben továbbra sem értik, hogy mi történik Budapesten - vélekedett a politikus.

Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár kifejtette: a magyar munkaerőpiacon komoly tartalékok vannak, az elmúlt évek javulása ellenére a 15-64 éves korosztály 28,4 százaléka továbbra is az inaktívak körébe sorolható.

Az államtitkár szerint szükség van olyan programokra, amelyekkel átsegíthetők a munkaerőpiacra a jelenleg még nehezebben elhelyezkedő csoportok. Így például az alacsonyan iskolázottak, a tartósan munkanélküliek, az idősödők, a közfoglalkoztatásból kivezetettek, a kisgyermekesek és a fiatalok.

A tartósan álláskeresők 40 százaléka több mint egy éve nem talál magának állást, az alacsonyan képzettek 55 százaléka nem dolgozik - emelte ki Cseresnyés Péter.