A kkv-hitelezésben évi több mint 10 százalékos mértékben nő a hitelállomány, kissé felülmúlva a teljes (nagyvállalatokkal együtt számított) vállalati hitelállomány növekedését is. Idén március végére elérte a 4228 milliárd forintot a hazai kis- és középvállalkozások teljes banki hitelállománya, ami a teljes vállalati hitelállomány 62 százalékát jelenti. A hitelezési feltételek a bankok elmondása szerint minden kategóriában enyhültek - írja a Portfólió.hu.
A hitelkihelyezések összegénél és a hitelállomány nagyságánál talán még érdekesebb kérdés a hiteltartozások összetétele, hiszen ezek közelebbi rálátást adnak a kkv-hitelezésben fennálló kockázatokra. Míg 2008 előtt a kkv-hitelezésre is nagyon jellemző volt a devizahitelezés, azon belül is a svájci frank alapú hitelek nagy aránya, addig mára elmondható, hogy a devizahitellel rendelkező cégek nagy része természetes fedezettel, exportbevétellel rendelkezik hitelének devizanemében. Az NHP hatására megnőtt, és az elmúlt negyedévekben is csak mérsékelten csökkent (most kb. 69 százalék) a forinthitelek aránya a teljes kkv-hitelállományon belül.
A futamidőt tekintve a devizakockázatot a kkv-körében a lakossághoz hasonlóan felváltotta a kamatkockázat.
Az NHP kivezetésével látványosan visszaesett a fix kamatozású hitelek aránya az új kihelyezésekben. 2017 első és második negyedéve között közel harmadára, 124-ről 43 milliárd forintra esett a fix kamatozású kkv-hitelek összege is. Míg 2016 elejétől 2017 márciusának végéig még 43 százalék volt a fix kamatozású hitelek aránya, 2017 tavasza óta mindössze 21 százalék. A lakossághoz hasonlóan tehát a kkv-k körében is törlesztési kockázatot jelent az emelkedő kamatkörnyezet, amelyet azért pár mérséklő hatás is övez.
A teljes cikk itt olvasható el.