Tovább gyorsult a gazdasági növekedés az első negyedévi és a tavalyi negyedik negyedévi, egyformán 4,4 százalékos ütem után.
A növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások.
Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte: a piaci alapú szolgáltatások a szállítás kivételével jól teljesítettek,
az iparon belül pedig főként a feldolgozóipar teljesítménye nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Hozzájárult az éves növekedéshez a második negyedévben a mezőgazdaság is, míg az első negyedévben az ágazat teljesítménye gyengébb volt az egy évvel korábbinál - tette hozzá.
Az idei első fél évben a GDP a nyers adatok alapján 4,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A GDP 0,9 százalékkal bővült az első negyedévhez képest.
Az ipar növekedése a naptárhatás miatt minimálisan gyorsult, az építőipar növekedése a tavalyi magas bázis miatt lassult, a kiskereskedelmi forgalom és a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás szintén enyhe lassulást mutatott, de így is robosztus maradt.
A hitelezés érdemi gyorsulása miatt a pénzügyi szektor teljesítménye erősödhetett.
A növekedést továbbra is a kifejezetten dinamikus fogyasztás és beruházások húzták,
míg az áruforgalmi többlet csökkenése lefelé húzta, amit részben ellensúlyozhatott a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlegének javulása.
Az év második felében is hasonló dinamikára számítunk, így az idei GDP növekedési várakozást változatlanul 4,6 százalékon hagyjuk - közölte Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a negyedéves adatokkal kapcsolatban.
Az év második felében a fogyasztás dinamikája az erősödő bázis miatt kissé lassulhat, de így is meghatározó marad a GDP bővüléséhez. A beruházások tovább húzzák a növekedést, a várható lakás- és irodaátadási hullám, a felfutó tisztán állami és uniós támogatású beruházások, jelentős feldolgozóipari, logisztikai, turisztikai és más beruházások hatására, amelyek még a jövő évre is áthúzódnak.
Az év második felében az ipar teljesítménye számottevően gyorsulhat,
részben a tavalyi második félévi alacsony bázis, részben a kapacitások üzembe helyezése, valamint új modellek hazai gyártásának elindulása miatt.
Az ipar kedvező kilátásait a történelmi csúcsra ugró ipari bizalmi indexek, és az utóbbi hónapokban meglóduló új ipari rendelések is alátámasztják.
A kedvező áthúzódó hatások, valamint a folytatódó dinamikus reálbér, és ennek köszönhetően a fogyasztás markáns növekedése miatt jövőre 4,1 százalékos GDP növekedésre számítunk. A növekedésre mindazonáltal kockázatot jelenthet a munkaerőhiány, amit a termelékenység, a hatékonyság és a versenyképesség növelésével lehet ellensúlyozni, ami további beruházásokra ösztönözheti a vállalkozásokat.
A kereskedelmi háborúk és egyes országok elleni szankciók szintén nem kedveznek a globális növekedésnek, azonban ezek esetlegesen negatív hatásait ellensúlyozhatják az új kapacitások, aminek következtében Magyarország exportpiaci részesedése növekedhet.
A második negyedévben elért 4,6 százalékos növekedés érdemben meghaladja a cseh 2,3 százalékos, a szlovák 4,1 százalékos, valamint a román gazdaság 4,1 százalékos növekedését.