Kemény dió lesz megregulázni a technológiai óriásokat

A portrait of Facebook found Mark Zuckerberg is seen on an iPhone in this photo illustration on 28 August, 2017. (Photo by Jaap Arriens/NurPhoto)

Számos, igen komoly akadályba ütközhetnek az amerikai hatóságok, ha valóban készek szembeszállni a technológiai gigászokkal. A trösztellenes intézkedésekhez ugyanis például pontosabban meg kellene határozni, mit is értenek monopólium alatt az iparágban. Egy elemzés most összegyűjtötte azt a négy tényezőt, amely akadályt jelenthet a szabályozói kísérletek számára.

Az elmúlt időszakban komoly pofonokat kaptak a nagy amerikai technológiai cégek részvényei, ahogy egyre több hír érkezett azzal kapcsolatban, hogy az amerikai szabályozó hatóságok nemcsak trösztellenes vizsgálatokat indíthatnak ellenük, de akár megkísérelhetik feldarabolni is őket.

Az eljárásokban olyan gigászok lehetnek érintettek, mint a Facebook, a Google mögött álló Alphabet, az Amazon vagy az Apple.

Mindazonáltal a MarketWatch által megkérdezett szakemberek szerint minden ilyen akció rendkívül komoly nehézségekbe ütközik. Olyan jogi manőverezéseket kellene ugyanis végrehajtani, melyeknek számos buktatója van. Részben például az, hogy az sem teljesen egyértelmű, mit érthetünk monopólium alatt manapság a szektorban.

A techcégek részvényei is megérezték a feldarabolásról szóló híreket Forrás: AFP/NurPhoto/Alexander Pohl

Ha megnézzük az egyes cégeket, egyikre sem lehet azt mondani, hogy konkrétan monopóliumként viselkedne, azonban együtt már lenyűgöző erejük van. Az Apple és a Google például együtt 95 százalékos részesedéssel bírnak az amerikai mobilhasználók applikációs kiadásaiban.

A Google és a Facebook pedig közösen a globális digitális hirdetési kiadások közel 60 százalékát gyűjtik be.

Ehhez jön még az Amazon, amely egyedül olyan hatalmasra nőtt, hogy érdemi befolyása van egész iparágakra, beleértve a könyvterjesztést, az élelmiszer-kiskereskedelmet vagy a postai szolgáltatásokat.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az eddigi legnagyobb ilyen szabályozói kísérlet sem végződött feldarabolással. A 2000-es évek elején a Microsoft ellen indult el egy komoly vizsgálat, de az végül nem zárult érdemi eredménnyel. A Microsoft egyébként most nincs is fókuszban, ami jól jön a cégnek. A vállalat piaci értéke nemrég átlépte az ezer milliárd dolláros határt, amivel 100 milliárddal haladja meg az Apple és az Amazon értékét.

Monopólium az internet korában

Régen nem volt túl nehéz meghatározni, mit értünk monopólium alatt. Ha egy gazdasági szereplőnek (eladóként) nincsenek versenytársai, akkor monopolhelyzetben van – ez a tankönyvi definíció. Az internet korában azonban ez rendkívül bonyolult helyzetet idéz elő.

A Facebook esetében például sokan mondják, hogy monopóliumról van szó, mivel a közösségi média óriás több mint 2 milliárd felhasználót foglal magában és rendelkezik ezek adataival.

Ez azonban nem olyan monopolhelyzet, mint például az állam monopóliuma egy közösségi közlekedési társaság esetében. A Facebook ugyanis hatalmas, de a közösségi médiában mégis vannak versenytársai – például a Twitter vagy a Snapchat.

Nehéz pontosan behatárolni a közösségi média szektort Forrás: AFP/Josh Edelson

Még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az sem teljesen világos, hol húzzuk meg egy iparág határait a közösségi médiacégek esetében. Egy telefonszolgáltatónál ez nem olyan bonyolult, de a közösségi média szektort lehatárolni már nehezebb. Ha azt mondjuk, hogy a felhasználók tartalmakat tehetnek közzé egy platformon, akkor a Facebooknak igen jelentős versenytársai vannak (pl. Twitter, Tumblr stb.). Ha azt mondjuk, hogy olyan platform, amely folyamatos online összeköttetést biztosít a felhasználók között, akkor pedig még további komoly versenytársakkal kell számolnunk, mert ebben az esetben már a különböző chatprogramokat is be kellene vennünk a képbe.

Gyors cégek, lassú hatóságok

Korábban az olyan óriások elleni vizsgálatok, mint az AT&T, az IBM vagy a Microsoft hosszú éveken át tartottak, és átíveltek elnöki ciklusokon is.

Az IBM ellen például összesen 13 évig, míg a Microsoft ellen 11 évig zajlott a teljes eljárás.

Ha megnézzük az elmúlt évtized technológiai fejlődését, könnyű elképzelni mennyire abszurd helyzetet eredményezhet egy több mint 10 évig tartó eljárás – a Microsoft 2000-es évek eleji tevékenységéről például 2013-ban született döntés.

A legjobb példa erre talán az IBM esete, amelyet egykor azért kezdtek el vizsgálni, mert a hatóságok szerint túlzott dominanciával rendelkezett a nagyszámítógépek (vállalatok és kormányzati szervek által használt nagyteljesítményű „ipari" számítógépek) piacán, miközben a szektor az eljárás ideje alatt hatalmas léptékben állt át a személyi számítógépekre.

Ehhez jön még, hogy a hosszú évekig tartó vizsgálatok során piaci szereplők jönnek és mennek.

Itt elég csak olyan, korábban igen fontos szereplők történetére gondolni, mint a Myspace, a Motorola, a Nokia vagy a BlackBerry. Vagyis felmerül a probléma, hogy mire a vizsgálat véget ér, addigra annak eredeti témája teljesen értelmét és funkcióját vesztheti.

Feldarabolás helyett adatkezelés

A fentiek tükrében nem meglepő, hogy egyes szakemberek hasznosabbnak látnák a közösségi média óriások adatkezelési gyakorlatait fókuszba állítani a monopólium probléma helyett. A feldarabolás ugyanis kifejezetten negatív következményekkel is járhat, melyek éppen hogy ellentétesek lennének a szabályozói szándékkal – mondja Charlotte Slaiman, a Public Knowledge fogyasztói érdekvédő csoport szakértője.

Ha megtörténne a feldarabolás, a Facebook könnyű célpont lenne Forrás: AFP/Anadolu Agency/Muhammed Selim Korkutata

Slaiman kiemelte, ha a hatóságok feldarabolják a cégeket, majd a különválasztott részek egyszerűen csak bedőlnek, akkor ezzel a szabályozók éppen hogy nem növelik meg a versenyt a szektorban – egyszerűen csak kiiktatnak bizonyos szereplőket.

Hatalmas ellenfelek

Végül ezeknek az óriásoknak a puszta mérete is felveti a kérdést, az Egyesült Államok kormánya vajon rendelkezik-e elég erővel ahhoz, hogy érdemi változtatásokat tudjon kieszközölni? Az említett négy vállalat összesen több mint 900 ezer embert alkalmaz, és csak tavaly közel 700 milliárd dolláros bevételt hozott össze.

Ebből pedig az is következik, hogy a vállalatok olyan jogászhadsereget engedhetnek meg maguknak, amely mellett az amerikai szövetségi kormány szakértői bázisa eltörpül.

Felmerül tehát a kérdés, milyen reális eredménye lehet bármilyen vizsgálatnak vagy eljárásnak? Éppen ezért sokan inkább egyfajta megegyezést vagy olyan törvényi keretek megalkotását szorgalmazzák, melyek békés megoldással és nem konfrontációval végződnek majd. Ez végül jelentheti akár az óriásvállalatok üzleti modelljeinek átalakulását vagy olyan önszabályozást, amely finomítja a piaci részesedést.

Ha azonban mégis valósággá válik a feldarabolás, akkor minden nehézség ellenére is a Facebook lenne az egyik legkönnyebb célpont.

A vállalat kezében ugyanis olyan platformok vannak, mint a WhatsApp vagy az Instagram, melyek valószínűleg önmagukban is sikeresek lennének.

A Facebook 2014-ben vette meg a WhatsApp chatprogramot 19 milliárd dollárért, míg az Instagram képmegosztóhoz 2012-ben jutott hozzá 1 milliárdért.