Új vádak a Shell ellen az olajipar egyik legnagyobb korrupciós botrányában

Nem hogy lezárásához közeledne, hanem egyre újabb és újabb fordulatokkal bővül az olajipar történetének egyik legnagyobb korrupciós botránya. A nigériai olajkitermelés körül több mint két éve robbant ki a skandallum, amelyben két óriásvállalat, az olasz Eni és a brit-holland Shell is érintett. Az Independent most újabb, a Shell ellen megfogalmazott vádakról számol be.

Az ügy előzményei évekkel korábbra nyúlnak vissza. Ahogy az Origo megírta, a nigériai ügyészség 2017-ben emelt vádat a Shell és az Eni multinacionális olajvállalatok ellen - amerikai, olasz, francia, svájci és holland közös nyomozócsoportok által megállapított -, legalább 1,3 milliárd dolláros (mintegy 364 milliárd forintos) korrupció vádjával.

A vádemelés az után történt, hogy Nigéria visszaszerezte a kitermelésre való jogot a 245-ös számú olajmezejére, amely az egész kontinens egyik legértékesebb tartalékát, egyben Nigéria ismert készleteinek mintegy negyedét rejti. Ezzel párhuzamosan, a gazdasági és pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelemre szakosodott nigériai bizottság (EFCC) megvizsgálta és vádat emelt a "Malabu olajcéges csalás" ügyében. A Malabu olajcéget Dan Etete egykori kőolajügyi miniszter alapította még 1998-ban, akinek Sani Abacha néhai nigériai elnök ajándékozta a 245-ös számú olajmezőt.

Az ügyészség állítása szerint

2011-ben a holland-angol illetőségű Shell és az olasz Eni (korábban Agip) megvásárolta az olajmezőt annak tudatában, hogy tranzakció "tele volt csalásokkal",

és a volt kőolajügyi miniszternek, illetve embereinek kifizetett 1,3 milliárd dollárból az állami olajcég mindössze 210 millió dollárt (kb. 61,1 milliárd forintot) kapott meg.

Az Eni akkor tagadta a vádakat. Az ügyben - ahogy az Origo erről is beszámolt - tavaly szeptemberben történt újabb fordulat. Akkor egy svájci üzletember genfi lakásán tartott házkutatás során egy jókora halom dokumentumot foglaltak le a hatóságok, amelyek a vizsgálóbírók szerint döntő fontosságúak lehetnek az ügy szempontjából.

A Shell ekkor már nem tagadta érintettségét az ügyben, és az is bizonyosságot nyert, hogy a vállalat már 2009-ben fizetett egy korábbi MI6-os titkosügynöknek, hogy készítse elő a 2011-es ügyletet Etete akkori olajügyi miniszterrel.

Tovább mélyül a Shell és az Eni nigériai botránya Forrás: AFP/Eric Piermont

A mostani bejelentés szerint, e-mailek igazolják azt, hogy több száz millió dollár folyt át a londoni JP Morgan bankházon, mely pénzek a volt miniszternél és a volt nigériai államelnöknél landolhattak. A nigériai hatóságok most ezt az összeget is visszakövetelik, azt állítva, hogy az az ország államkincstárát illeti.

A JP Morgannél azt nyilatkozták, a 2010-es átutalások kapcsán a legfelsőbb brit pénzmosás elleni felügyeleti szervtől kapták meg a zöld jelzést az átutalások teljesítésére, és egyelőre nem kívánták kommentálni az ügyet.

Ám ez még mindig nem a vége.

Miközben a nigériai hatóságok az Eni és Shell két korábbi vezetőjét is megvádolták a gyanús ügylethez való asszisztálással vagy az abban való részvétellel, a nyomozás feltárta, hogy valószínűleg több középvezető is érintett a kenőpénzek osztogatásában, ahogy nigériai hivatalnokok is azok elfogadásában. A hírek szerint az olajcégek által kiszórt korrupciós pénzekből luxusautókra és magángépekre éppúgy tellett, ahogy értékes képzőművészeti alkotásokra is.

Egyes jelentések szerint Nigéria a 2011-es, számára előnytelen üzlettel a korrupciós pénznél jóval nagyobb összeget, mintegy 6 milliárd dollárt vesztett.

Ez mintegy 1600 milliárd forint, több, mint amennyit a szövetségi állam 2018-ban az oktatásra és az egészségügyi kiadásokra együttesen fordított.

Fontos oljaipari berendezések találhatók a Niger deltavidékén Forrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

Nigériában mintegy 100 millióan élnek, nagyjából 85 millióra tehető azok száma, akik a szegénységi küszöb alatt.

A friss fejleményekkel egy időben, a Niger folyó deltavidékének lakói - több ezer ember - szintén keresetet nyújtott be a Shell-lel szemben.

Ezen a vidéken fontos olajvezetékek futnak át, ha azok működésében hiba keletkezik, az egész ország olajipara megérzi a leállást.

Az ott élők most azzal vádolják a Shellt, a vezetékrendszer kiépítésekor semmibe vette a deltavidék érzékeny ökoszisztémáját, és az ipari létesítmények több évtized alatt jelentős természeti károkat okoztak ott, veszélybe sodorva rengeteg ember megélhetését.