Több juttatási lehetőséget ad a cégeknek a megemelt minimálbér

2019.01.16. 06:30

A magasabb fizetés mellett számos egyéb előnnyel is jár a megemelt minimálbér, így például nagyobb értékű céges ajándékot lehet adni az év végi partikon, illetve a korábbinál jobb helyet választhatnak maguknak a sportrajongók a lelátókon. A Deloitte Magyarország összegyűjtötte, hogy milyen pozitív hatásokra számíthatnak a munkavállalók és a munkaadók.

2019. január 1-től havi bruttó 149 ezer forintra emelkedett a minimálbér, ami növeli az érintett munkavállalók jövedelmét és a foglalkoztatásukkal összefüggő munkáltatói adóköltségeket is, de több lehetőséget ad a munkáltatói juttatásokra is.

A korábbi évekhez hasonlóan egyes meghatározott juttatásnak minősül, így a munkabérnél kedvezőbben adózik a céges rendezvénnyel összefüggésben adott ajándéktárgy, feltéve, hogy az értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát. Egy karácsonyi partin például kedvezőbb adózás mellett már 37 ezer forintot meghaladó ajándék is adható. Szintén egyes meghatározott juttatásnak minősül a 2019-től évente egyszer adható csekély értékű ajándék is – ennek értéke a minimálbér 10 százaléka lehet.

Így összesen akár ötvenezer forint értékben kaphat a munkavállaló kedvező adózás mellett ajándékot.

Ahogyan eddig, idén is mentes lesz a személyi jövedelemadó alól a nappali tagozatos hallgatók részére a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás értékéből havonta a havi minimálbért meg nem haladó rész, amely így 2019-től tehát növekszik.

2019-ben továbbra is adómentes a sportrendezvényre illetve kulturális szolgáltatásra szóló belépő vagy bérlet. A minimálbér-emelés ezeket a juttatásokat annyiban érinti, hogy a két juttatás egyenként legfeljebb a minimálbért meg nem haladó mértékben adómentes – így akár jobb helyre szóló vagy több belépőt is kaphatunk.

Az egészségügyi hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó rendszerének összevonásával egyidejűleg a jogalkotó adófizetési plafont vezetett be a szociális hozzájárulási adó tekintetében. Ez alapján egyes jövedelmek (például a vállalkozásból kivont jövedelem, az osztalék és az árfolyamnyereség) után nem kell az adót megfizetni, ha a magánszemély egyéb forrású jövedelmei (így többek között a munkabér, az egyéni vállalkozásból származó jövedelem) a tárgyévben már elérték a minimálbér összegének huszonnégyszeresét.

A korábbi egészségügyi hozzájárulás-fizetési plafon nem a minimálbérhez volt kötve.

A munkáltatói juttatások és az adókedvezmények optimalizálásával a béremelkedés mértékénél több plusz pénz juthat a munkavállalóknak idénForrás: Shutterstock

Szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozók után az adókedvezmény összege 2019-től havonta a bruttó munkabér - de legfeljebb a minimálbér - után számított adó fele. A korábbi években a minimálbér helyett havi 100 ezer forintban volt meghatározva a kedvezmény alapjának maximális mértéke. 19,5 százalékos adómértékkel és a minimálbér összegével számolva a kedvezmény 2019-től már havonta majdnem tizenötezer forint lehet, ami különösen azon munkáltatók számára jelenthet komoly segítséget, ahol jelentős létszámban foglalkoztatnak szakképzetlen munkaerőt.

2019-től a munkaerőpiacra lépők esetén szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthető, ami a foglalkoztatás első két évében a bruttó munkabér (de legfeljebb a minimálbér) után fizetendő adó teljes összege, míg a harmadik évben ennek 50 százaléka.

Az idei évtől a legalább háromgyermekes, munkaerőpiacra lépő anyák esetén a szociális hozzájárulási adókedvezmény összege a foglalkoztatás első három évében a bruttó munkabér (de legfeljebb a minimálbér) után fizetendő adó teljes összege, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében ennek 50 százaléka. A korábbi években ebben az esetben is a minimálbér helyett havi 100 ezer forintban volt meghatározva a kedvezmény alapjának maximális mértéke.