Ismét nőtt a foglalkoztatottság, a munkanélküliség továbbra is alacsony

2019.02.27. 10:47

Tovább emelkedett a foglalkoztatottak száma a 2018. november és 2019. januárja közötti időszakban, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A nyilvántartott munkanélküliek száma ugyanakkor jelentős csökkenést mutat az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

A 2018. november és 2019. január közötti időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 481 ezer volt, 45 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,9 százalékponttal, 69,5 százalékra emelkedett - közölte a KSH.

 

A vizsgált időszakban az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 80 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 12 ezerrel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 47 ezerrel kevesebb lett.  

A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatottsága lényegében nem változott, a foglalkoztatási ráta 28,9 százalékos volt.

A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népességben a foglalkoztatottak száma 24 ezerrel, 3 millió 418 ezerre, a foglalkoztatási rátájuk 84 százalékra emelkedett.

Az idősebb (55-64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 701 ezer volt; a foglalkoztatási ráta 2,3 százalékponttal, 55,6 százalékra nőtt.

IllusztrációForrás: Shutterstock

A 20-64 éves korcsoportban - amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre - a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 74,7 százalékra emelkedett.

Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,3, a nőknél 67,2 százalék.

A KSH adatai szerint foglalkoztatottak közül 4 millió 413 ezren tartoztak a 15-64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,9 százalékponttal, 69,5 százalékra emelkedett. A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 12 ezerrel, 0,5 százalékkal, 2 millió 414 ezerre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 76,6 százalékra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 17 ezerrel, 0,9 százalékkal, 1 millió 999 ezerre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,1 százalékponttal, 62,6 százalékra nőtt.

Tovább csökkent a munkanélküliek száma

A 2018. november és 2019. január közötti időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 170 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt. A férfiak körében csekély mértékben nőtt a munkanélküliség, a nők mutatói viszont javultak.

A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 13 ezerrel, 96 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal, 3,8 százalékra nőtt. A nőknél a munkanélküliek száma 17 ezerrel, 73 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,8 százalékponttal, 3,5 százalékra csökkent.

IllusztrációForrás: Shutterstock

A 15-24 éves munkanélküliek száma 38 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 11,4 százalékra nőtt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,2 százalék volt, az 55-74 éveseké pedig 2,4 százalék. A változások mindhárom korcsoportnál a mintavételi hibahatáron belüliek voltak.

A KSH közölte: 2019. január végén az egy évvel korábbihoz képest a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint,

a nyilvántartott álláskeresők létszáma 4,9 százalékkal, 254 ezerre csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 14,2 hónap volt, a munkanélküliek 39 százaléka legalább egy éve keresett állást, tartósan munkanélkülinek számított.

Az Európai Unió átlaga felett a magyar munkaerőpiac

A legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 74.7 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 72.2 százalékos átlagos rátáját - jelezte a KSH adataira reagálva Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaság és a piaci szolgáltatások kivételével minden ágazatban bővülést mutatott 2018. IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóiparban 15 ezer, az építőiparban 16 ezer új munkahely keletkezett, a közszolgáltatások területén pedig 27 ezer új állás jött létre. A piaci szolgáltatások területén 23, a mezőgazdaságban 5 ezer fővel csökkent a létszám éves alapon, miközben a kibocsátás érdemben növekedett, így a termelékenység jelentősen javulhatott.

Jól láthatóan a magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába.

Sem a munkanélküliség, sem a foglalkoztatási ráta nem tud érdemben pozitív irányba elmozdulni hónapok óta, annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal, ami további 250-300 ezer új álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon.

Az ok e jelenség mögött - a feketefoglalkoztatás mellett - egyértelműen, hogy a még mindig rendelkezésre álló munkaerő minősége meglehetősen alacsony, így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatató és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon.

Vagyis érdemi szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a magyar munkaerőpiacon.

Továbbá ez a helyzet mindaddig fennállhat, amíg a hazai bérek el nem érik azt a nominális szintet, ami már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot és elindulhatna a magasan képzett munkaerő be- és visszaáramlása.

IllusztrációForrás: Shutterstock

Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján, mivel a rendkívül beszűkült hazai képzett munkaerő-kínálat mellett

a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek, és a következő években is ugyanez a tendencia várható.

Kiváltképp ha folytatódnak az ezt segítő adócsökkentések, valamint néhány munkavállalói adócsökkentés is tovább gyorsíthatná ezt a folyamatot.

A munkaerőhiányos állapot ebből következően kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontján is és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a hazai növekedésnek. De ugyanígy pozitív a makrogazdaság és a versenyképesség szempontjából is, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre hatékonyabban használják fel egyre hatékonyabb munkaszervezéssel és magasabb hozzáadott értéket előállítani képes beruházásokkal, ami a teljes nemzetgazdaság versenyképességét tovább növeli - írja az elemző.