A hazai tőzsdeindex gyakorlatilag 42.700 és 43.000 pont között hullámzott, nem mutatott egyértelmű irányt. Végül 0,3 százalékos csökkenéssel zárt a hazai tőzsdemutató.
Az OTP hétfőn még új csúcsot döntött 13250 forintnál, azonban elfogyott a lendület, és visszaesett 13.000 forint környékére, majd 1,7 százalékos heti veszteséggel kereken ezen az értéken fejezte be a múlt hetet.
A Mol kereskedése 3330 forinton indult, de a hét közepére 3270 forintig süllyedt, ahonnan felfelé vette az irányt. A 3310 forintos zárás 0,6 százalékos összességében visszaesést jelent.
A legnagyobb izgalmak kétségkívül a Richtert jellemezték, miután a JP Morgan 6410 forintra emelte a célárát.
A gyógyszergyártó részvényei kedden óriási lendülettel felpattantak, majd szerdán folytatták a szárnyalást, azonban csütörtökön már profitot realizáltak a befektetők. A Richter így összesen 2,5 százalékkal került feljebb egy hét alatt.
A Magyar Telekom éppen fordítva mozgott: a hét közepéig fokozatosan lecsorgott, majd csütörtökön pattant fel, de az egész heti teljesítményt nézve még ezzel is 0,4 százalékot veszített az értékéből.
Nagyot ugrott a forint hétfőn, majd kedden már át is törte a 320-as ellenállási szintet az euróval szemben.
A folytatásban 319-ig is eljutott, de csütörtökön a továbbra is igen gyatra német és európai beszerzési menedzser indexek hatására visszagyengült a 320-as lélektani szinthez.
A forint hét eleji ralija feltehetően annak volt köszönhető, hogy az építőipar soha nem látott mértékben, 48 százalékkal szárnyalt februárban, ami már érezhetően gyorsíthatta a GDP növekedési ütemét is. A Takarékbank számításai szerint a januári-februári építőipari, ipari és kiskereskedelmi adatok alapján az első két hónapban a GDP növekedése bőven 5 százalék fölé gyorsulhatott, akár az 5,5 százalékot is elérhette, megcáfolva a lassulásra vonatkozó várakozásokat.
A hazai fizetőeszköz múlt heti erősödése felülmúlta mind a régiós, mind a feltörekvő devizákat, így felülteljesítő volt.
A forint a dollárral szemben is erősödött szerdáig, azonban a vártnál gyengébb európai és német adatok jelentősen gyengítették az eurót, míg a kedvező amerikai adatok erősítették a dollárt.
Noha sorra jelentek meg a vártnál jobb vállalati eredmények, ráadásul az amerikai-kínai tárgyalásokról is kedvező hírek érkeztek, felemás teljesítményt nyújtottak a nemzetközi részvénypiacok.
Az európai tőzsdék többnyire erőteljesen emelkedtek.
A német DAX-ot a vártnál jobb kínai adatok húzták feljebb az autógyártók vezetésével, de jól teljesített a technológiai szektor is. A kínai GDP 6,4 százalékkal bővült, ami kissé meghaladta a várakozásokat, és továbbra sem mutatja egy éles lassulás jeleit. Ezt támasztották alá a vártnál sokkal nagyobb mértékben gyorsuló ipari és kiskereskedelmi adatok is.
A javuló kilátások miatt némileg emelkedtek a német kötvényhozamok, ami kedvezett a bankrészvényeknek is. A DAX a múlt héten összességében 1,9 százalékkal került feljebb.
A párizsi CAC-40 indexet pedig a luxusipari cégek húzták feljebb a kiváló eredményeik hatására.
Elkezdődött a gyorsjelentési szezon a tengerentúlon.
Noha az eddigi jelentések mintegy 80 százaléka meghaladta a várakozásokat, egyes bankok bevétele azonban elmaradt a prognózisoktól, ezért ezeket a pénzintézeteket büntették a befektetők. A jó eredmények pozitív hatását ugyanakkor visszafogták az egészségügyi részvények, mivel a befektetők aggódnak, hogy szigorodhat a szektor szabályozása.
A vezető amerikai indexek összességében vegyesen teljesítettek:
míg az S&P 500 0,1 százalékkal csökkent, a Dow Jones 0,6, a Nasdaq 0,2 százalékkal emelkedett.