Már jövőre komoly gondok lehetnek néhány nyersanyag ellátási láncában. A kobalt, a nikkel és a lítium jelenleg általánosan használt anyagok az elektromos autók, illetve az elektronikai eszközök akkumulátorainak gyártásában. A Mining.com a Wood Mackenzie előrejelzése alapján azt írja, már jövőre zavarok adódhatnak ezek szállításánál, ami alapvetően befolyásolja a termékgyártást is.

A lítium, a kobalt és a nikkel iránti, folyamatosan növekvő kereslet törést okozhat az ellátási láncokban, ami komoly gondot okozhat a széles körben használt elektronikai eszközök - például a mobiltelefonok - és az elektromos autók gyártóinak.

A Wood Mackenzie munkatársai szerint, az elektromos autók eladásai - idesorolva a hibrid meghajtással gyártottakat is - 24 százalékkal emelkedtek a tavalyi évben. Az elemzők a következő évekre is dinamikus növekedést valószínűsítenek. Modellezésük szerint, az e-autók globális értékesítése 2025-re az eladott személyautók 7 százalékát, 2030-ra 14 százalékát, 2014-re pedig 38 százalékát adja majd.

Ilyen óriási növekedéshez pedig a gyártókapacitások bővítése illetve a termelékenység növelése kell, nem elfeledkezve arról, hogy ennek tartásához a megfelelő nyersanyagoknak is rendelkezésre kell állniuk.

Az elemzők ezzel kapcsolatban megfogalmazták a másik problémát: nem elég, hogy sok telepre és akkumulátorra lesz szükség az elektromos eszközökhöz, ezek egyúttal egyre nagyobbak is lesznek.

Nikkel- és kobaltfeldolgozó üzem Új-KaledóniábanForrás: Biosphoto/Nicolas-Alain Petit / Biosphoto/Nicolas-Alain Petit

Jöhet a szuperakkumulátor?

A gyártók most szinte egy emberként fordítják fejüket egy új technológiájú katódra, az NMC 811-es jelzésű eszközre. Az innovációról először 2017-ben lehetett hallani, majd 2018-ban már egész sok minden kiderült arról, hogy végül idén májusban az azt kidolgozó dél-koreai SK Innovation bejelentse, az év második felében elindítják annak gyártását, párhuzamosan az eddigi termékeikkel. Azóta több kínai nagyvállalat is jelezte, hogy még idén szeretnék elindítani az NMC 811-es előállítását.

Miért van ennek nagy jelentősége?

Röviden, azért, mert ezzel az újgenerációs eszközzel az e-autóknál elérhető egy régen vágyott mérföldkő: olcsóbban és hatékonyabban lehet azokat működtetni, akár 500 kilométeres távolságig, és ami fontos, az iparági konszenzus szerint végre nagyjából azonos költségen, mint ami egy hagyományos belső égésű motor esetében jelentkezne.

A fejlesztés egyébként nem teljesen új, már egy ideje használták azt kutatólaborokban és más, eredendően nem profitorientált szektorokban. A gyártói lelkesedés most azért nagy, mert végre széles körben gyárthatóvá és alkalmazhatóvá válik.

Már ha lesz hozzá elég alapanyag.

Az NMC 811 katód ugyanis 80 százalékban nikkelt, 10 százalékban mangánt, és 10 százalékban kobaltot tartalmaz, ennek az ötvözetnek köszönhetők a korábbiaknál jobb tulajdonságai.

S úgy tűnik, mindenki szeretné is gyártani. Az SK Innovation a Volkswagen konszernnel és kínai partnerekkel tárgyal egy elkülönítetten működő közös akkumulátor-gyártó üzletág elindításáról. A legtöbb nagy autógyártó pedig - a Volkswagen, a Ford Motor, a Toyota és a BMW - ambíciózus célokat tűzött ki maga elé az e-autók eladásáról, lényegében mindegyikük azt ígéri, 2050-re már csak elektromos meghajtású járműveik lesznek.

IllusztrációForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Jan Woitas

A számok közbe szólhatnak

Az elemzők viszont úgy találták, bármennyire is örvendetes lenne egy "szupercella" gyártói és kereskedelmi sikere, a nikkel, a lítium és a kobalt mennyisége nem lesz elegendő a kitűzött célok eléréséhez. Sőt, már 2020 közepére szakadások állhatnak be az ellátási láncokban.

Vagy pedig az áremelkedés fog gondot okozni: a nikkel várható szárnyalása maga után húzza a kobalt árát, és kisebb mértékben a lítiumét is.

A kommentárok szerint, az új katódtechnológiára épülő cellákat minél gyorsabban be kell vezetni a gyártásba, tesztelni és dokumentálni az elektromos járműveknél azok eredményességét, és ennek megfelelően szervezni az ellátási láncokat.

Ezek megszervezése és egyensúlyba hozása nélkül, nincs esély elérni a kitűzött e-autó célokat és megfelelő ütemben betiltani a hagyományos belső égésű motorral szerelt autókat.

A riport készítői arra is felhívják a figyelmet, hogy lítiumból is rengeteg fog kelleni a világnak. Szerintük az akkumulátor- és telepgyártás 2027-re a mostani szükséglet 650 százalékkal növelt mértékét fogja igényelni, 2030-ra pedig a világ lítiumszükségletének 80 százalékát az akkumulátorgyártás képviseli majd. Csak azért nem kell tartani a mostani 7000 dollár körüli tonnánkénti ár elszabadulásától, mert a várakozások szerint, a kitermelés jelentősen nőni fog. Például a dél-amerikai visszaesést most is kompenzálták a bővülő ausztrál szállítások, és sok új lítiumkitermelő projekt van előkészítés alatt, új szereplőkkel a piacon.

A jelentés szerint külön a kobalt miatt csak 2024 után kell aggódni. A nikkelnél viszont nincs mire várni: az elemzők azt mondják, már most új nikkel-projekteket kellene indítani ahhoz, hogy a bányák egy évtized múlva a megfelelő ütemben termelhessenek.