Miután decemberben 6,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az előző havi 6,8 százalékos növekedés után, ennek alapján kijelenthető, hogy
a negyedik negyedévben gyorsulást mutatott a kiskereskedelem az előző negyedévhez képest, ami erős támasza maradhatott GDP növekedés fenntartásának is.
A kiskereskedelmi forgalom decemberi növekedését Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a novemberi 13,9 százalékos bérnövekedés, illetve a közel 10,2 százalékos nettó reálbérnövekedés mellett az év végén a közszférában kifizetett igen jelentős bónuszok is támogatták. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,1 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 31 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést.
A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,2 százalékkal emelkedtek az eladások.
Nőtt a forgalom:
A gyógyszerek és gyógyászati termékek fogyasztása 5,4 százalékkal haladta meg az előző évit, az illatszerboltok fogalma 4,9 százalékkal nőtt. A könyvekből újságokból és papíráruból 2,9 százalékkal kevesebb kelt el. A használt cikkekből 2,6 százalékkal több fogyott, míg a csomagküldő és internetes áruházak értékesítési volumene 33,6 százalékkal emelkedett, az előző évi 34,2 százalékos ütemhez hasonló mértékben.
Az üzemanyag fogyasztás 6,0 százalékkal nőtt tavaly az előző évi 7,3 százalékot követően.
A decemberi kiskereskedelmi forgalom folyó áron számolva alig hajszállal maradt el az 1250 milliárd forinttól, ami 10,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
A tavalyi egész évet tekintve 12 249,8 milliárd forint értékű volt a kiskereskedelmi forgalom 1022,7 milliárd forinttal, 9,1 százalékkal, nagyjából egyhavi értékkel nagyobb, mint az előző évben.
Tavaly decemberben 4,7 százalékkal nőtt az élelmiszer-, ital- és dohányboltok naptárhatástól megtisztított forgalma, és 8,6 százalékkal a nem élelmiszerjellegű üzletek eladásai, amiből 16,0 százalékos növekedést mutatott a vegyes iparcikk boltok forgalma. Az üzemanyag fogyasztás volumene decemberben csak 2,6 százalékkal haladta meg az előző évit, amiben szerepe lehetett a drasztikus, 7,7 százalékos áremelkedésnek.
Mivel 2019-ben összességében a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál, ez azt is jelenti, hogy
a 2015 havi átlaghoz képest 28,7, 2010-hez képest pedig 41,6 százalékkal volt magasabb a kiskereskedelmi üzletek forgalma,
míg a vendéglátóhelyek volumene a 2015. évi átlaghoz képest 39,1 százalékkal bővült tavaly novemberig.
A kiskereskedelmi forgalom alakulása 2004-től napjainkig:
A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások tavalyi év végén és idén várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is, amit támogat a történelmi csúcs közelében tartózkodó fogyasztói bizalom is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani.
Az új autó regisztrációk tavaly 15,6 százalékkal emelkedtek.
Suppan Gergely mindehhez hozzáteszi: a minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt
a bérek növekedési üteme idén ismét meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti,
és dinamikusan folytatódhat a magyar háztartások fogyasztási szintjének felzárkózása az európai átlagszínvonalhoz.
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma tavaly decemberben minden korábbi havi rekordot megdöntve megközelítette az 1250 milliárd forintot. Éves összesítésben a kiskereskedelmi forgalom újabb csúcsot hozva, mintegy 12.250 milliárd forintot tett ki.
A KSH adatsora alapján
a kiskereskedelmi forgalom 78 hónapja, hat és fél éve folyamatosan nő.
Az elmúlt esztendő kimagasló teljesítményét jól jellemzi, hogy míg 2017-ben csak egy, 2018-ban pedig mindössze két hónapban lépte túl a 1000 milliárdot a havi forgalom, tavaly ez áprilistól kezdve minden hónapban így volt. 2019-ben esett meg először, hogy az éves mutató az üzemanyagforgalom nélkül is meghaladta a 10 ezer milliárd forintot. Tovább folytatódott a csomagküldő és internetes kiskereskedelem térnyerése, annak éves forgalma kis híján elérte a 730 milliárd forintot, ami a múlt évtized elejéhez képest tizenhatszoros volumenbővülést jelent.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára elmondta:
A kiskereskedelmi forgalom látványos növekedése a magyar családok javuló életminőségének, jobb gazdasági lehetőségeinek egyik legfontosabb fokmérője. A kormány arra törekszik, hogy a folyamatosan bővülő fogyasztásból minél nagyobb arányban részesüljenek a magyar tulajdonú kereskedelmi egységek és a magyar termékek.
2010 januárjához képest a kiskereskedelmi forgalom több mint 43 százalékkal nőtt Magyarországon, ezzel
hazánk a régiós élmezőnyben foglal helyet, és közel háromszorosan múlja felül az Európai Unió átlagos teljesítménynövekedését.
A belső fogyasztás tartós élénkülése elsősorban a béremeléseknek, az adócsökkentéseknek, a családokat támogató célzott kormányzati intézkedéseknek köszönhető. A foglalkoztatás bővülésével, a növekvő bérekkel a kiskereskedelmi forgalomban is további emelkedés várható.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője mindehhez hozzátette: Nagy változás az idén sem várható a kiskereskedelmi trendekben, további bővülés várható, ám a 3 százalék feletti infláció és a lassabb bérdinamika miatt a nettó reálbérek a tavalyinál lassabban nőnek, ez pedig a kiskereskedelemre is hatással lesz. Összességében
a mostani kilátások alapján 4-5 százalékos forgalombővülés valószínűsíthető.
Ugyanakkor a szakember szerint vannak lefelé mutató kockázatok, amelyek szintén visszafogottabb növekedést eredményezhetnek. Egyrészt az elmúlt években nagyon sokan pótoltak a válság éveiből elhalasztott komolyabb beszerzéseiket. Másrészt a kiskereskedelem kifehérítését célzó, egyben a statisztikákat javító kormányzati lépésekből is kevesebb lehet. Harmadrészt az utóbbi években a fogyasztási hitelek felfutása is lökést adott a kiskereskedelemnek.
Bár a hitelezés tovább növekedhet és az elhalasztott vásárlások pótlása is megjelenhet a kiskereskedelemben, de várhatóan kisebb mértékben, mint korábban
– fogalmazott a K&H elemzője, aki szerint a fogyasztási hitelezés kockázatot is hordozhat, amennyiben tömegesen kezdenek kölcsönökből vásárolni, azaz előre hozzák a fogyasztásukat.