A szeptemberben kezdődő új felsőoktatási tanévben 68 112 diákot felvettek valamelyik egyetemre. Közülük több mint 55 ezren államilag finanszírozott formában tanulhatnak. Az idei felsőoktatási felvételi időszaka jelentősen eltért a korábbi évektől, mivel a márciusban kezdődő koronavírus-járvány alapvetően átírta az oktatási kereteket is. Nagyon gyorsan át kellett állni a digitális oktatásra, és az érettségit és a felvételit is ehhez kellett igazítani.
A koronavírus okozta járványhelyzet átalakította az életet, a veszélyhelyzetben az oktatóknak és a hallgatóknak át kellett állniuk a hagyományos oktatási módszerekről a távoktatásra, a digitális oktatásra. Mind a köznevelés, mind a felsőoktatás rendszere jól vizsgázott ebben a helyzetben – minderről már Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára beszélt.
Amikor a jelentkezők beadták kérelmüket, még csak sejteni lehetett, hogy a vírus elérkezik Magyarországra, a jelentkezések után pedig az is kérdésessé vált, hogy lehet-e egyáltalán érettségit szervezni.
Örömének adott hangot, hogy az érettségizők, felvételizők lendülete nem tört meg, és folytatódhatott a felvételi eljárás.
Idén a legmagasabb pontszámot, 445-öt, a nemzetközi biztonság és védelempolitika szakon kellett elérni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Második helyre, 433 ponttal a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mechatronikai mérnök képzése került, míg harmadik a Semmelweis Egyetem ápolás- és betegellátás (gyógytornász) képzése lett 430 ponttal. A legtöbb jelentkezőt a mérnökinformatikus, az ápolás és betegellátás, valamint az osztatlan tanári szakra vették fel. A képzési területeket nézve alapképzésben első helyen a gazdaságtudományok állnak, amelyet az informatika és a bölcsészettudományok követnek. Negyedik a műszaki képzés.
A Felvi.hu adatai szerint a legkedveltebb intézmény még mindig az Eötvös Loránd Tudományegyetem, melynek képzéseire 24 ezer jelentkező több mint 43 ezer kérelmet adott be. A második helyen a Debreceni Egyetem állt, ahová 13 500-an akartak bekerülni, a dobogó harmadik fokára pedig a Szegedi Tudományegyetem került 12 ezernél is több jelentkezővel. Tízezer feletti felvételizőt vonzott még a Pécsi Tudományegyetem.
Az egyetemek közül várhatóan nyolcezernél is több új hallgató kezdheti el a tanévet Szegeden. A tavalyival csaknem megegyező számú, 5906 diákot vett fel az intézmény.
A most következő pótfelvételin, a szakirányú képzések és a külföldi hallgatók jelenleg is folyó felvételi eljárásának lezárását követően várhatóan több mint 8 ezer új hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben az egyetemen.
A Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE) szeptemberben közel 5700 elsőéves kezdheti meg tanulmányait. A felsőoktatásba jelentkezők számának idei nagymértékű visszaesése ellenére a BGE képzései iránt alig csökkent az érdeklődés, és a szeptembertől három budapesti karral működő egyetem továbbra is az egyik legnépszerűbb hazai felsőoktatási intézmény – közölte az intézmény.
A Semmelweis Egyetemre 2102 hallgatót vettek fel, az orvos- és egészségtudományi területre. Továbbra is a Semmelweis Egyetem képzésein voltak a legmagasabbak a pontszámok. Idén is a legjobb teljesítményű diákok kerültek be a Budapesti Corvinus Egyetemre, az intézmény képzéseire az országos átlag felett vannak a ponthatárok - olvasható az egyetem honlapján közétett közleményben. Az egyetem a 2020-2021-es tanévre 2809 hallgatót vett fel, alapképzésen 2116-an, mesterképzésen 632-en, osztatlan képzésen 61-en kezdhetik meg ősszel a tanulmányaikat.
Alapképzésen a felvett hallgatók 80, míg mesterképzésen 85 százaléka tanulhat térítésmentesen a Corvinus ösztöndíjprogram keretében.
Mintegy kétezer új hallgatót vettek fel a Miskolci Egyetemre. Az egyetem karaira idén 4294-en jelentkeztek, közülük az általános eljárásban 1991-en nyertek felvételt, ez a jelentkezők 46 százaléka. Idén 1636 hallgató lesz állami ösztöndíjas, önköltséges képzésre 355 fiatalt vettek fel, és jelentősen emelkedett a mesterképzésekre bejutók száma.
Fontos, hogy a felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével elkezdődött az albérletpiaci főszezon is, amely jelentős kínálattal és a tavalyinál erősebb kereslettel rajtolt - derül ki az Ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely több mint 40 ezer hirdetés alapján az albérletkínálatot és a bérelhető ingatlanok iránti keresletet vizsgálta. A lakástulajdonosok készültek a nyitányra: a ponthatárhirdetés napján, azaz csütörtökön már több mint 21 ezer kiadó ingatlanhirdetésből válogathattak a bérlők, ami 5 százalékos növekedésnek felel meg az egy héttel ezelőtti rekordszinthez képest.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: „Napról napra tempósan emelkedett a bérelhető ingatlanokat kínáló hirdetések száma az elmúlt napokban, ráadásul a következő egy-két hétben további bővüléssel lehet számolni.
A kereslet pedig a tavalyinál is erősebb. Ezen a héten már 38-42 százalékkal többen kerestek kiadó lakást, mint tavaly, amikor szinte ugyanekkor hirdették ki a ponthatárokat.
Az Ingatlan.com elemzése szerint Budapesten majdnem 15 ezer kiadó lakásból válogathatnak a diákok. A különböző városrészek közül az V., a VI., a VII., a VIII., a XI. és a XIII. kerületben a legszélesebb a paletta.
A többi egyetemváros közül Debrecenben és Pécsen több mint 700 albérlet volt elérhető csütörtökön, Szegeden és Győrben pedig több mint 500 kiadó lakás vagy ház hirdetése volt elérhető.
Balogh László azt is elmondta, hogy a kirobbanó formát mutató kereslet valószínűleg nem növeli majd a bérleti díjak szintjét, hiszen a keresők egy jelentős része azokból az átköltözőkből áll, akik egy másik bérleményt cserélnek szebbre, jobbra vagy olcsóbbra.
Akik most kerülnek be az egyetemekre, biztosan jól járnak, mert 2020-tól emelkedik a hallgatói normatíva, így a tanulmányi és a szociális ösztöndíjak összege is magasabb lesz a mostaninál. Megéri szorgalmasan tanulni, a legbőkezűbb intézményekben ugyanis havi 80-100 ezer forinthoz is hozzájuthatnak a hallgatók.
A pedagógusképzésben speciális ösztöndíjra pályázhatnak a diákok: a Klebelsberg képzési ösztöndíj félévenként 125–375 ezer forint támogatást jelent a tanár szakosoknak, az alsós tanító és a gyógypedagógus szakokat választóknak.
Sőt a diplomaszerzéskor még állást is ajánlanak.
Akinek nem gyűlt össze elég pontja a vágyott állami támogatású képzéshez, annak sem szabad kizárólag anyagi megfontolásból lemondani a továbbtanulásról. Amellett, hogy többfajta diákhitel is felvehető, két lezárt szemeszter után, jó tanulmányi átlaggal már át lehet kerülni a menet közben megüresedő ingyenes helyekre. Sokan vannak ugyanis, akik egy-két félév után jönnek rá, hogy mégsem nekik való a választott szak. Sok egyetem saját pályázatokkal, intézményi vagy vállalati ösztöndíjakkal is próbálja csökkenteni a fizetős diákok terheit.
Nagy lehetőség a diákoknak az is, hogy a Diákhitel Plusz mellett a 2020/2021-es tanév I. félévében december 31-ig lehet igényelni a Diákhitel1 és a Diákhitel2-t is.
A kormány döntése értelmében a szabad felhasználású Diákhitel1 eddigi havi maximum 70 ezer forintos keretét 150 ezer forintra emelik augusztus 15-étől. Ez alapján a következő felsőoktatási tanévtől a hallgatók évi akár 1,5 millió forint kedvező kamatozású szabad felhasználású diákhitelt igényelhetnek.
A képzési költségre használható Diákhitel2 az állami kamattámogatásnak köszönhetően változatlanul 0 százalékos kamattal vehető fel. Ez a támogatási forma csak magyarországi tanulmányokra fordítható, a képzési költség egészét fedezheti, és törlesztése szintén rugalmas.
A kamatmentesen igényelhető Diákhitel Plusz a felsőoktatási hallgatóknak legfeljebb 500 ezer forint, míg az innovációs és technológiai miniszter által meghatározott felnőttképzésekben részt vevőknek maximum 1,2 millió forint összegben lesz elérhető.
Nagyon népszerű a konstrukció, egy hónappal ezelőtti adat szerint már több mint 13 ezren igényelték. A Diákhitel Pluszt aktív jogviszonyú hallgatók, illetve a felnőttképzésben 18-55 év közötti tanulók vehetik igénybe. Az új terméket igénylők is jogosultak arra a kormány által 2018-tól bevezetett családtámogatásra, amely alapján a második gyermek megszületése esetén az édesanya diákhitelének a felét, míg a harmadik gyermek megszületése esetén a teljes diákhitel-tartozást elengedik.