Rögtön adódik persze a kérdés, hogy miért épült ennyi vár Németországban? Ennek oka a wonderopolis.org összeállítása szerint elsősorban a német történelemben keresendő. A germán törzsek miután megtelepedtek Európában, nagyon sokáig állandó harcban álltak egymással, de kívülről érkező hódítókkal is meg kellett küzdeniük.
Ekkor kezdtek a kor technikai színvonalának megfelelően egyszerűbb várakat építeni, hogy megvédjék magukat a külső és belső ellenségektől.
Ezek az építmények mai szemmel természetesen még igencsak kezdetlegesek voltak, eleinte jobbára földvárakról volt szó.
Ha visszatekintünk a történelemben, akkor azt látjuk, hogy a földvár már az őskortól használt erődítménytípus volt, és eredete a Kr.e. 6. évezred közepének Közép-Európájára tehető, amikor még egyszerű árkot, a mögé hányt sáncot és a tetejére épült palánkot jelentett.
Az erődítmények építésével persze a germán törzsek nem voltak egyedül, hiszen Európában mindenhol egyre-másra nőttek ki a földből a várfallal körülvett erődítmények, hogy megoltalmazzák a helybélieket, például a vikingek vagy a rómaiak támadásaitól. Számtalan ilyen építménnyel találkozhatunk Franciaországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában is.
Sőt, az egy négyzetméterre jutó várak számát tekintve Wales áll az élen.
De visszatérve Németországhoz: ezen építmények közül a wartburgi vár és a Lichtenstein kastély számít a legnépszerűbbnek, és persze a Neuschwanstein kastély, amely annak idején Walt Disney-t is megihlette, amikor rajzfilmjeinek mesebeli kastélyát megalkotta.
Wartburg Németország egyik legősibb vára, amelynek építése még 1067-ben kezdődött meg. Története szorosan összefonódott a német történelemmel. 1221 és 1227 között itt élt Szent Erzsébet.
Később, 1521-1522-ben itt rejtőzött „György lovag" álnéven Luther Márton, és fordította németre az Újszövetséget, méghozzá tíz hét alatt.
Johann Wolfgang Goethe többször is megfordult itt, először 1777-ben. De egyébként is rengeteg neves költőt találhatunk az épület egykori lakói között, sőt, egy időben még költőversenyeket is rendeztek itt évről-évre. A XIX. században a vár már nemzeti emlékműnek számított, széles körű vitát követően pedig 1853-ban historizáló stílusban újjáépítették.
A Baden-Württembergben található kastély, amelynek építése 1377-ben kezdődött meg, igazi festői helyen áll, hiszen főépülete és fehér bástyája egy szikladarabra épült, ami egy kőhídon keresztül közelíthető meg a hegy másik oldaláról.
Az 1390-ben elkészült vár a középkor egyik legnagyobb erődítményének számított és túlélt minden ellenséges támadást.
1567-ben azonban elvesztette a rangját, mint hercegi székhely, és ettől kezdve folyamatosan romlani kezdett az állapota.
Az előzőeknél jóval fiatalabb a valószínűleg mindannyiunk számára legismertebb bajorországi Neuschwanstein kastély, amely a 19. században épült. A Németország déli részén, Schwangauban található épületet II. Lajos bajor király építtette 1869–1886 között a saját gyerekkori álmainak megvalósítására. Nagy tisztelője volt Richard Wagnernek, ezért a kastély egyes termeit és berendezését a német zeneszerző óriás operáinak szereplőivel díszítette.
Az építés során felhasználták az akkori modern technológiákat: gőzmotorok, elektromosság, fejlett szellőzés és fűtés mind-mind részei az épületnek.
Napjainkban ez Németország legtöbbet fényképezett nevezetessége, valamint egyike az ország leglátogatottabb turistacélpontjainak. Az Alpsee felett emelkedik, a Pöllat-szurdok magányos szikláján: aki járt ott, az megerősítheti, hogy büszke, kecses tornyaival valóban egy igazi kőből épült álom.