Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Bermuda státuszát tekintve nem szuverén állam, hanem brit tengerentúli terület. Az Európától való nagy földrajzi távolság és a sajátos elhelyezkedés és néhány más körülmény okán azonban sok tekintetben megállja a helyét az, ha egyes összehasonlításokban "országként" hivatkozzák.
Így lehetséges, hogy a Világbankhoz köthető ICP-projektben a világ legdrágább országaként végzett az élen a friss összehasonlításban.
Az International Comparison Program (ICP) egyike a világ legnagyobb statisztikai adatfelvételi- és elemző programjainak. A Világbank az ENSZ illetékes bizottságának felkérésére vezeti, számos nemzetközi és regionális intézménnyel, nemzeti statisztikai hivatalokkal együttműködve. Az ICP-ben többek közöttt a vásárlóerőre vonatkozó adatokat, az árak alakulását leíró mutatókat, a bruttó nemzeti össztermék (GDP) alalkulását vizsgálják, további statisztikai adatokkal együtt.
Az óriási elemzőmunkát néhány évente végzik el, az éppen aktuálisan finomított eljárások szerint. Legutóbb 2011-ről jelent meg átfogó ICP-jelentés, most, 2020-ban a 2017-es évi, innentől referenciának tekintett adatokra támaszkodva mutatja be az országok helyzetét a riport.
Az ilyen típusú elemzések elkészítésében az egyik nagy nehézséget az jelenti, hogy a rettenetes mennyiségű adatból, amely a különböző fejletsségű, teljesítményű, demográfiai jellemzőkkel bíró országokból származik, megszülessen valamiféle közös nevező vagy indikátor, ami az országok árszínvonalát összehasonlíthatóvá teszi - ami végső soron az értékelés egyik célja. A Quartz épp ezt mutatja be Egyiptom és Japán példáján: pusztán a statisztikai adatok nem árulnak el mindent arról, mit is jelent az árak, a jövedelem és a megélhetés összefüggése az eltérő adottságú országokban.
Például a 2017-es adatok szerint Egyiptomban az átlagos, 1 főre jutó éves jövedelem 2200 dollár volt (ez nagyjából most 680 ezer forint). Japánban 31.200 dollár, vagyis 14-szeres a szorzó. Ez persze nem azt jelenti, hogy Japánban tizennégyszer több terméket lehet vásárolni ugyanannyi pénzből, hiszen a megélhetési költségek ebbe jelentősen beleszólnak. Japán átlagosan ötször drágább Egyiptomnál, vagyis egy átlagos japán vásárló nagyjából háromszor annyi mindenhez juthat a pénzéből, mint egy egyiptomi. Ez persze még így is jelentős különbség, de nem akkora, mint első pillantásra tűnhet.
Hogyan áll akkor össze az országok közötti rangsor?
Az elemzők kidolgoztak egy központi mutatót, 189 ország adatai alapján, ami lényegében egy "világátlagnak" tekinthető a javak és a szolgáltatások költségére.
Ehhez képest nézték meg azt, hogy a vizsgált, közel 200 országban, hogyan alakulnak a termékek és a szolgáltatások árai, vagyis ehhez a globális indikátorhoz viszonyítva.
Ebből az elemzésből Bermuda került az első helyre, ahol az árak 105 százalékkal magasabbak voltak a globális átlagnál.
Bermudát
Ezek egyéként gazdag, magas árszínvonalukról általában is ismert országnak tekinthetők. A drágaság mögött álló egyik fő ok az, hogy az öt legdrágább közül háromnak a javak jelentős részét - így Bermudának is - importálnia kell, ami jelentősen megemeli a helyi árakat.
Magyarország a lista nagyjából középmezőnyében foglal helyet, a 86. pozícióban, a világátlagnál 26 százalékkal mérsékeltebb átlagos árakkal.
Ebben a felosztásban a legkevésbé drága országok közé az általában szegényebb államok tartoznak. Eritrea 76 százalékkal, Egyiptom 73 százalékkal, Ukrajna 67 százalékkal olcsóbb a világátlagnál, legalábbis a 2017-es adatok szerint.
