Tonnányi arany vált kámforrá egy kontinens mélyén

2020.06.17. 13:22

Legkevesebb 1,1 tonna aranyat csempésztek ki tavaly a Kongói Demokratikus Köztársaságból, csak annak keleti határain. Ezzel, az adóbevételeket nézve, dollármiliós összegtől esett el az állam, de a tiltott árumozgatás volumene akár milliárd dolláros nagyságrendű is lehet, írja egy friss ENSZ szakértői jelentés alapján a Mining.com szakportál.

Az Afrika szívében lévő Kongó hatalmas, nagy népességű, de szegény és folyamatosan konfliktusoktól, polgárháborútól, veszélyes járványos betegségektől sújtott ország. Egyik legfontosabb gazdasági erejét a területén található ásványi anyagok, illetve ércek jelentik. Réz, volfrám, arany és kobalt is nagy mennyiségben található itt.

Az aranyat nem pusztán ipari, gépesített módokon termelik ki. Igen nagy abban az úgynevezett kézműves, vagy kisipari aranybányászok szerepe, akik szó szerint kézi erővel dolgoznak, például kézi szerszámokat használnak a tárnákban, vagy az aranymosás máig megmaradt feladatát vállalják.

Egy kongói kézműves aranykitermelő aranyat mos egy folyóban, WalungunálForrás: AFP/Griff Tapper

Az ENSZ szerint a probléma ott van, hogy a főként Ugandába, Burundiba, Ruandába, az Egyesült Arab Emírségekbe és Tanzániába kerülő, kisipari termeléssel szállított arany hivatalosan jelentett mennyisége köszönőviszonyban sincs a valósággal. Azaz, jócskán több arany jut ki a kézműves termelésből az országhatárokon, mint amennyit az illetékes helyi hatóságok hivatalosan lejelentenek, a jelentős különbözetből származó bevétel pedig bűnözői köröket, illetve az országban működő fegyveres lázadócsoportokat támogat.

A kisipari bányászat termelése tavaly 333 kilogramm volt a keleti Ituri tartományban, de a bányaügyi minisztérium adatai szerint ebből csak 39 kilogrammot exportáltak.

A szakértői jelentés ugyanakkor számos, a csempészésben érdekelt embertől szerzett információk alapján azt írja, a kongói állam 1,9 millió dolláros (nagyából 600 millió forint) bevételtől esett el, csak azért, mert az aranyat nem hivatalos csatornákon értékesítették, hanem csempészáru lett abból.

IllusztrációForrás: AFP/Cultura Creative/GP Kidd/Gp Kidd

Észak-Kivu és Dél-Kivu tartományokból valamivel több mint 60 kilogramm kézműves aranytermelésről érkeztek adatok 2019-re vonatkozóan, mégis, a tartományokból együtt összesen 73 kilogramm arany exportja valósult meg - hívja fel a figyelmet a különös adatokra a szakértői csoport.

Az elemzők úgy gondolják, a tavalyi évre összesen számított 1,1 tonna csempészaranyat Ituri tartományból juttatták ki az országból. 

Az ország a Nagy Tavak régiójának egyik legnagyobb kisipari aranytermelője, mégis, az egyik legkisebb mennyiségben exportáló - írják az ENSZ elemzői.

Egy német szövetségi földtudományi intézet egyébként az itt közölteknél nagyobbra, évi 15-22 tonnára teszi az ország teljes területén a kisipari bányászatból származó arany mennyiségét.

Kisipari aranybányászok munkában Kongó Ituri tartományábanForrás: AFP/John Wessels

A kongói bányaügyi miniszter a Reuters megkeresésére azt mondta, egyelőre nem tudja bemutatni az ásványianyag-csempészetre vonatkozó saját adataikat.

A szakértői jelentés megállapítja továbbá, hogy más, szomszédos országokban sincs minden rendben az arany körül, Uganda például rendre több aranyat exportál, mint amennyit hivatalosan kitermel. A különbségnek valószínűleg a csempészett kongói aranyhoz van köze.

Míg más fontos nyersanyagok - kobalt, ón, tantál, volfrám, tantalit - illegális kitermelése mára minimális mértékűre csökkent, addig az arany törvénytelen kitermelése és kereskedelme továbbra is jelentős, és hozzájárul a különböző fegyveres csoportok működéséhez. Kongó keleti térségében az ENSZ adatai szerint az elmúlt nyolc hónapban legkevesebb 1300 civil vesztette életét a lázadó csoportok és a kormányerők közötti fegyveres összetűzésekhez kapcsolódóan.