Öt év börtönt adnának annak, aki rendszeresen szemetel

Vásárosnamény, 2020. február 28. Kommunális és egyéb hulladékot emelnek ki gépekkel a Tiszából Vásárosnaménynál 2020. február 28-án. Kisebb árhullám vonul le a Tisza magyarországi szakaszán, és az árral egyre több kommunális hulladék érkezik Ukrajnából. A hulladékot a Felső-tiszai hulladék-mentesítési projektben résztvevő úszóműről emelik ki a folyóból. MTI/Czeglédi Zsolt

Az érték alapú hulladékgazdálkodás a körforgásos gazdaság alapja, ezért kiemelt cél a hulladék mennyiségének csökkentése és a lehető legmagasabb arányú újrahasznosítás - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

A miniszter elmondta, hogy

a magyar lakosság hulladéktermelése 2004 óta jelentősen csökkent,

2018-ban 18 millió tonnát tett ki.

A hulladékok döntő többségét az építési-bontási hulladékok teszi ki, ezt követi a települési hulladék. A tárca célja, hogy a különböző típusú hulladékokat szétválogatva gyűjtsék és hasznosítsák újra.

Kommunális és egyéb hulladékot emelnek ki gépekkel a Tiszából Vásárosnaménynál (2020. február 28-án) Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára szerint

a hulladékgazdálkodás megújulásának egyik alappillére az illegális hulladéklerakók felszámolása, emellett az illegális hulladéklerakásra súlyos szankciókat kell kivetni,

és biztosítani kell a jogszerű lerakás lehetőségét is - mondta.

Boros Anita ismertette: a Tisztítsuk meg az országot projekt mellett a szaktárca tervezi

települési gyűjtőpontok és hulladékudvarok létrehozását, ingatlanvédelmi rendszerek és a házhoz menő lomtalanítás támogatását, valamint a környezettudatosság jutalmazását.

Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára a Tisztítsuk meg az országot program első projektjének helyszínén, az M6-os autópálya Ercsi csomópontjánál tartott sajtótájékoztatón Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Azt javasolják, hogy

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntessék az ezer kilogrammot vagy a 10 köbmétert meghaladó mennyiségű hulladék illegális elhelyezését, veszélyes, illetve a különösen jelentős mennyiségű hulladék, valamint a visszaeső elkövetők estében pedig öt évig terjedő szabadságvesztést indítványoznak.

Egyben megszüntetnék a mérlegelés lehetőségét a szankciók kivetésekor.

A készülő rendeletben már kis mértékű jogsértés is bírságot vonna maga után,

csak abban az esetben lehetne a bírságolástól eltekinteni, ha a jogellenes cselekményt a jogsértő abbahagyta és az eredeti állapotot helyreállította.

Eltérő szankciókat írnának elő a természetes személyek és a gazdasági társaságok esetében.

A hulladékgazdálkodási bírság várhatóan helyszíni bírságként is kiszabható lesz és azt a hulladékgazdálkodási hatóság mellett más, a területen jelen lévő hatóságok is kiszabhatnák, többek között az adóhatóság, a közterület-felügyelet, a védett természeti területek és Natura2000 területen a természetvédelmi őrök, a halászati és a mezőőrök is.

Az eddigi legjelentősebb összehangolt hatósági együttműködési rendszer kiépítését tervezik, új hulladékgazdálkodási hatóság felállítását, amelynek hatásköre kiterjed a termék értéklánc ellenőrzésére is - jegyezte meg az államtitkár.