Miközben az arany ára - jelentős részben a járvány miatt - idén rekordmagasságba emelkedett, a világnak pedig egyre több aranyra van szüksége, friss jelentések arra figyelmeztetnek, szén-dioxidban is meg kell fizetni az aranykitermelés árát - derül ki a Mining.com beszámolójából. Az is világossá vált, óriási regionális különbségek vannak az egyes aranybányák kibocsátásai között, de a kisebb emisszióval működő bányák általában nagyobb értéket is teremtenek, dollárban kifejezve.

Az aranybányák átlagosan 0,8 tonna szén-dioxidot bocsátottak ki egyetlen uncia (28,34 gramm, a font alapú troy unciánál 31 gramm) arany kitermeléséhez kapcsolódóan 2019-ben, összegzi az S&P Global jelentése. Az arany iránti globális kereslet élénkülése miatt, tavaly nagy számban indítottak be új bányákat, így ez az ipari tevékenység jelentős hatással bírt a klímaváltozásra is.

Egy uncia arany piaci ára - cikkünk készítésekor - 1930 dollár, azaz mintegy 580 ezer forint körül mozog.

A világ országainak aranytermelése tavaly 3300 tonna körül alakult.

Egy másik jelentés, a Wood Mackenzie riportja pedig arra figyelmezteti az iparági szereplőket, hogy a fémek kitermeléséhez kapcsolódó emissziót a következő két évtizedben a felére kell csökkenteni ahhoz, hogy teljesíteni lehessen a párizsi klímaegyezményben foglaltakat.

IllusztrációForrás: Getty Images/Tom Stoddart

Előny a felszín alatti bányáknál

Az S&P Global bemutatta adatokból kiderül az is, hogy a földalatti bányák lényegesen kevesebb kibocsátással működnek, mint a külszíni fejtések. Ennek az a magyarázata, hogy a mélyben általában magasabb az aranykoncentráció és kevesebb anyagot kell megmozgatni kitermelés során. Mindez azt eredményezi, hogy ezek a kitermelési helyszínek általában alacsonyabb szintű kibocsátással működtethetők, mint a nagyobb, külszíni, felszínen végzett fejtések.

A bányák aranykoncentrációjának mértékéről, jelentőségéről az Origo az alábbi cikkében írt:

Rengeteg aranyat találtak a Fidzsi-szigeteknél

Még annál is értékesebb lehet a Fidzsi-szigetek egyik tagján talált aranylelőhely, mint azt korábban a fúrásokat végző vállalatnál gondolták. A cég friss adatai szerint 700 méteres fúrási mélységnél járva további, rendkívül ígéretesnek tűnő aranyérc-lerakódásokat fedeztek fel. Augusztusban folytatódott a Fidzsi-szigetekhez tartozó Viti Levu szigeten a korábban bejelentett alkáli aranylelőhely kutatása és feltárása.

A külszíni kitermelésnél a kibocsátott, üvegházhatású gázok mennyisége nagyjából kétszerese a földalatti bányákhoz képest - írja a jelentés. Ennél a mutatónál összesítve tekintik a különböző gázokat és más, környezeti szempontból kritikus anyagokat, nem pusztán a szén-dioxidot. Külszíni fejtésnél az érték 0,85 tonnánál, utóbbinál 0,4 tonnánál mozog unicára számolva átlagosan (vannak vegyes fejtésű helyszínek is, átlagértékük e kettő közötti). Emellett a felszíni területeken átlagosan ötször annyi ércet kell megmozgatni a kitermelésben, mert az átlagos aranykoncentráció csak 1 gramm körül mozog tonnánként, míg a mélyben ez 3,25 gramm.

Az elefántcsontparti Agbaou aranybánya távlati képeForrás: AFP/Issouf Sanogo

Emisszió és eredmény: nagy regionális eltérések

A jelentés készítői arra is felhívják a figyelmet, hogy a felszín alatti fejtéseknél sokkal több cash flow áll rendelkezésre unciára lebontva mint a felszínen. A földalatti bányáknál ez 422 dollárt jelent, a külszíni fejtéseknél csak 375 dollárt.

Mindemellett óriási regionális különbségek is vannak a bányák kibocsátásában.

Átlagosan a legtöbb bánya kibocsátása egy év alatt kevesebb mint 70 tonna üvegházhatású gáz, ezer tonna feldolgozott ércre jutóan. Ám például az ausztrál aranybányák többet bocsátanak ki, mint az oroszországiak. A kanadai kitermelési helyszínek pedig a legjobb mutatókkal bírnak e téren, köszönhetően annak, hogy főként földalatti, magas koncentrációval bíró bányákról van szó.

A másik oka ennek, hogy a bányák működtetéséhez szükséges villamos energia nagyja megújuló forrásból érkezik, mivel az ország egésze is az megújuló illetve emisszióval nem járó forrásokból kapja az elektromosság nagyját.

Az Olimpiada az egyik legfontosabb oroszországi bányaForrás: Polyus.com

Az S&P szerint, az oroszországi bányák jó cash flow értékei unciára vetítve a rubel alacsonyabb értékének és az alacsony üzemanyag-áraknak köszönhetők. Ez 2019-re számítva 991 dollár volt. Az USA-ban 989 dollár.

Az elemzők megnézték azt is, hogy regionálisan milyen különbségek adódnak a kibocsátás és a pénzügyi eredményesség között - azaz mekkora érték teremtődik egyetlen tonna üvegházhatású gázra lebontva. Eredményeik alapján - részben a jóval kisebb karbonlábnyomnak köszönhetően - a kanadai bányák végeztek az élen. Átlagosan 2.609 dollár jön létre minden egyes tonna kibocsátás után. Oroszországban ez az érték átlagosan csak 1210 dollár.