Franciaországban és Spanyolországban terjed ezekben a hetekben a legjobban a koronavírus-járvány. A két ország fővárosának vezetői jelentős támogatási programokkal próbálnak segíteni.
Franciaországban már félmillió fertőzöttet és több mint 31 ezer halálos áldozatot regisztráltak a hatóságok.
A statisztikák azt mutatják, hogy az országban Párizs az egyik fertőzési gócpont. A járvány itt is új erőre kapott, ami miatt a francia fővárosban ismét be kellett zárni a vendéglátóhelyeket, és úgynevezett megerősített riasztási állapotot kellett életbe léptetni.
A helyi vállalkozások az intézkedések miatt nagyon nehéz helyzetbe kerültek, azonban a városvezetés megpróbál segíteni rajtuk.
Az első hullám idején, márciusban Párizs vezetői szolidaritási alapot hoztak létre és hitelmentő konstrukciókat vezettek be. Az éttermeknek, kávézóknak, taxisoknak, kereskedőknek, valamint a város legismertebb helyszíneinél a turistáknak ingyen maszkokat osztogattak, összesen több milliót.
Július elején a városvezetés elfogadott egy 15 millió eurós helyreállítási tervet. Ellentétben Budapesttel, Párizsban a járvány alatt nem megsarcolni akarták a vállalkozókat, így elengedték a közterület-használati díjat.
Egy júniusi rendezvénysorozat keretében kifejezetten népszerűsítették az éttermi teraszokat és a közterületre nyúló vendégfogadó helyeket, a régiós utazási lehetőségekkel együtt. A több mint hatszáz önkormányzat és kilencszáz vendéglátóhely bevonásával lezajlott akciót szeptember közepéig meghosszabbította a költségeket magára vállaló városvezetés.
A régió népszerűsítése érdekében professzionális online kampányok indultak, amelyekkel ősztől a hazai, az amerikai, kínai, japán és koreai közönséget egyaránt megcélozzák. Emellett a francia főváros külön promóciós stratégiai tervet is kidolgozott, nem titkoltan az idegenforgalmi szakemberek támogatásának érdekében.
Spanyolországban már több mint 700 ezer beteget és 31 ezer halottat regisztráltak, ezzel az EU-ban ők számítanak a legfertőzöttebb országnak. A járvány ismét elszabadult, ennek következtében Párizshoz hasonlóan Madridban is szigorítottak a járványügyi szabályokon. Újra kijárási korlátozást rendeltek el Madrid 37 zónájában, a szigorítás a tervek szerint két hétig fog tartani.
A városvezetés, érzékelve a helyzet súlyosságát, a kezdetektől segíteni próbál a helyi vállalkozásoknak.
A madridi városi tanács 2020 és 2021 között hatmillió eurót különített el a fővárosi turizmus népszerűsítésére a koronavírus-járvány utáni időszakra. A városvezetés emellett egy 300 millió eurós, elkülönített keretből a regionális kormánnyal és a piaci érintettekkel összefogva új szervezetet is létrehoz majd.
Bár a spanyol kormány és a madridi tartományi vezetés nem azonos politikai színezetű, mégis képes az összefogásra. Pedro Sánchez, baloldali kormányfő és Isabel Díaz Ayuso, a Madridi autonóm tartomány jobboldali elnöke közös járványvédelmi munkacsoportot hozott létre.
Béccsel, Párizzsal és Madriddal szemben Budapesten továbbra sem látszik, a városvezetés milyen formában kívánja támogatni a turizmusból élőket, így a helyi szállásadókat, vendéglátósokat, taxisokat.
A Városháza tétlenkedése miatt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) csütörtökön öt pontból álló javaslatcsomagot fogalmazott meg a fővárosi önkormányzat számára. A szervezet azután hozta nyilvánosságra terveit, miután szakértőik áttekintették a külföldi példákat, és összevetették azokat a budapesti helyzettel.
Korábban levélben fordultak a városvezetéshez, azt kérve, hogy csökkentsék a vállalkozások kiadásait, segítsék a távolságtartási és higiéniás szabályok betartását, és átmenetileg csökkentsék, vagy engedjék el teljesen a fővárosi tulajdonú ingatlanok bérleti díját. Most többek között a közterület-használati díjak elengedését, a vendéglátóhelyek kiülős helyeinek fűthetőségéhez, valamint téliesítéséhez szükséges beruházások támogatását, és a válság idején üres szálláshelyek, vendéglátóhelyek felújításának támogatását javasolják.
Ezt megelőzően a budapesti Fidesznek is voltak javaslatai az érintett gazdasági szereplők megsegítésére, azonban azt a baloldali többségű Fővárosi Közgyűlés nem fogadta el. A kormánypártok egy 50 milliárd forintos csomagról döntöttek volna, végül ez nem valósult meg. Ezért egy újabb javaslatcsomaggal álltak elő, amiben a droszthasználati díj, a taxisok kötelező gépjárműcseréjének, valamint a vendéglátó teraszok közterület-használati díjának elengedését kérték. A főváros egyelőre nem reagált a felvetésre.
Ahogy beszámoltunk róla, míg Budapest tétlenkedik, Bécs már három mentőcsomagot adott a válság miatt nehéz helyzetbe került helyi szállásadóknak, vendéglátósoknak.