Japán népessége - a rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint - 125-128 millió fő, amivel az ázsiai ország nincs a világ tíz legnépesebb nemzete között. Ezek ellenére a japán gazdaság világszinten a harmadik helyen áll Kína és az Egyesült Államok mögött, ami rendkívüli termelékenységről árulkodik. Bár a gazdaság hatékony, a munkanélküliség alacsony, több millióan vannak az országban, akik nagyon nehezen találnak munkát vagy már teljesen le is mondtak erről a lehetőségről. Ők Japán szellemgenerációja.

A világon a legtöbb ember már találkozott azzal a szófordulattal, hogy „keményen dolgozó japán ember". Ezt a kifejezést akár sztereotípiaként is lehetne értelmezni, de a számok tényleg azt mutatják, hogyJapánban az emberek jelentős hányada túl van hajszolva.

Egy 2016-os felmérés szerint

  • a cégek közel negyede követel havi 80 óránál több túlórát alkalmazottaitól,
  • átlagosan a japánok tíz nap szabadságot nem vesznek ki évente, és
  • az alkalmazottak 63 százalékának lelkiismeret-furdalása, mert fizetett szabadságon van.

A helyzet olyan súlyos, hogy a japánoknak külön kifejezésük van arra, hogy valaki halálra dolgozza magát, vagy mert öngyilkosságot követ el a munkája miatt.

Tornázó emberek egy japán irodábanForrás: AFP/Toru Yamanaka

A karoshi olyan probléma, amely mellett a kormány sem megy el szótlanul, és próbálja a cégeket szabályozni túlóráztatást tekintve.

Azonban ez csak az egyik nagy problémája a japán munkaerőpiacnak.

Japánban már a felsőoktatásban óriási verseny van azért, hogy diploma után valaki a lehető legjobb munkahelyre kerüljön. Ez azért fontos, mert több esetben a japán munkavállalók olyan lojálisak, hogy életük végéig nem váltanak céget, azaz a döntés egy életre is szólhat.

Akik felvételt nyernek, azok a sok munka mellett jó fizetésre és jól nyomon követhető előrelépési lehetőségekre számíthatnak.

Ennek érdekében a munkahelyek az arra érdemes diákokat már második-harmadik évfolyamban elkezdik bombázni ajánlatokkal, de a kevésbé jókhoz is befut néhány ajánlat.

Munkahelyet vadászó diákok egy 2019-es állásbörzén JapánbanForrás: The Yomiuri Shimbun via AFP/Yomiuri/Hitomi Sadasue

Azonban nem mindenki ilyen szerencsés: ha valakit nem vesznek fel egyetem után, vagy eleve nincs is felsőfokú végzettsége, akkor nagyon nehéz dolga lesz élete hátralevő részében. Erre mondják Japánban, hogy az ajtó mindenki számára kinyílik, de csak egyszer.

Kérdőívet kitöltő diákok egy állásbörzén JapánbanForrás: The Yomiuri Shimbun via AFP/Yomiuri/Hiroto Sekiguchi

Szellemgeneráció Japánban

Azok az emberek, akik Japánban nem tudnak egy vállalatnál elhelyezkedni, bajba kerülnek: jellemzően alacsony fizetésért dolgoznak, sűrűn váltják a munkahelyüket, hiszen a munkájuk egyáltalán nincs biztonságban - írja a Bloomberg.

Ez a generáció annak köszönhetően, hogy kilátástalan a munkaerőpiacon, gyakran szingli marad, és így gyerekük sem születik.

Egy 2015-ös kutatás szerintJapánban 3,4 millió ember él a szüleivel egyedülállóként a 40-59 éves korosztályban.

Remeteként élő 55 éves férfi JapánbanForrás: AFP/Kazuhiro Nogi

Emellett egy másik kutatás szerint Japánban 613 ezer ember él remeteként (hikikomori) a 40-64 évesek között. Ők gyakorlatilag munka nélkül, egyedül élnek otthonaikban. Ahhoz, hogy valakit ide soroljanak, ahhoz minimum 6 hónapnyi elzártságra van szükség, azaz nem járnak iskolába, sem dolgozni, és legfeljebb a családtagokkal tartják a kapcsolatot.

A hikikomorik 76,6 százaléka férfi, és közel felük (46,7 százalék) több mint 7 éve ilyen életmódot folytat.

A hikimokorik a fiatalabb generációban is megtalálhatóak, a 15-39 éves korosztályban 541 ezer ilyen embert dokumentáltak.

A megkérdezett remeték harmada azt mondta, hogy azért választotta ezt az életmódot, mert nem talált munkát, miután elvégezte az iskolát. Az ebben a státuszban rekedt emberek szégyellik a sikertelenségüket.

A Hello Work egyik központjában állást kereső középkorú japán férfiakForrás: NurPhoto via AFP/Hitoshi Yamada/NurPhoto/Hitoshi Yamada

Japánban emiatt különböző csoportok jöttek létre, amelyek próbálnak segíteni ezeknek az embereknek. Azonban hiába a szociális támogatás, gyakran előfordul, hogy egy-egy megnyíló munkahelyre több százszoros a túljelentkezés.

Az így munka nélkül maradt felnőtteket szüleik nem küldik el otthonról, hiszen ezt ők a saját szégyenükként élik meg. Ők abban a mottóban dolgozták végig az életüket, hogy Japán a 100 millió középosztálybeli ember országa lesz, így támogatják középkorú, egyedülálló gyereküket.

Jelenleg Japánban a munkanélküliségi ráta 3 százalék, ami ugyan világviszonylatban jó adat, de helyi szinten 2017 második negyedévében volt utoljára ilyen magas ez az adat.