A világ egyik utolsó, érintetlen, egyszersmind hatalmas aranytartalékát őrizheti Etiópia nyugati térsége, ahol a történeti kutatások szerint valószínűleg a világ első aranykitermelése folyt, Kr. e. három évezreddel. Az elmúlt évtizedben több jelentős kutatómunka is volt a szudáni határhoz közel, a világ egyik legnehezebben megközelíthető, elzárt térségében, ahol a nagy bányavállalatok, illetve az etióp állam is megcsinálhatja szerencséjét a jövőben.

Asosa Zone - ez annak a régiónak a neve, amely könnyen lehet, Etiópia egyik legnagyobb figyelmet kapó területévé válhat a közeli jövőben. Köszönhetően annak, hogy egyes geológiai kutatások szerint itt lehet a világ egyik legnagyobb, utolsó, ipari kitermeléssel jórészt egyáltalán nem érintett aranytartaléka. A Szudánnal közös határszakasz melletti, aranyban és más értékes nyersanyagokban gazdag terület a világ egyik legelzártabb része. Az erőteljesen vidékies arculatú, változatos földrajzi adottságokkal bíró térségben számos etnikai csoport, nyelv és nyelvjárás él együtt. A terület gazdag, részben feltáratlan régészeti örökséggel bír, ahol többek között az aranymosás és aranykitermelés sok ezer éves gyakorlatának nyomai is megtalálhatók. 

Ősidők aranyától az olasz invázióig

A történeti kutatások eredménye szerint Asosában volt a jelenleg ismert, legrégebbi aranybánya, ahol már nagyjából 6000 évvel ezelőtt is folyhatott kitermelés. Sőt, egyes feltételezések szerint az ókori Egyiptom aranyának jelentős része is innen kerülhetett át a fáraók földjére, Sába királynőjének Salamon király udvarában tett hosszúra nyúlt látogatásról már nem is beszélve. Sába (Szaba) egy délarab ókori állam volt, nagyjából a mai Jemen területén feküdt, az uralkodónő pedig Salamon messze földön híres bölcsességéről kívánt személyesen is meggyőződni. 

A bibliai elbeszélés szerint Sába királynője fűszerekkel, drágakövekkel és rengeteg arannyal megrakott karaván kíséretében érkezett Salamonhoz.  Egyes legendák szerint pedig az arany nem máshonnan, mint Kelet-Afrika szívéből, Asosából került előzőleg Sába uralkodójának udvarába, majd onnan Salamonhoz. Sába királynőjének kapcsolata Salamonnal – a királynőt Etiópiában Makedának hívták – az etiópiai hagyomány szerint elmélyült: Makeda fia volt I. Menelik, Etiópia első császára, vagyis állítólag Salamon király leszármazottja.

Sába királynője egy 17. századi etióp templomi ábrázolásonForrás: Wikipedia

Asosa aranyát a helyiek évezredeken át mosták és mossák a helyi folyóvizekben. A modern kori feltárások az olasz invázió idején kaptak nagyobb figyelmet, az 1930-as években, a második olasz-etióp fegyveres konfliktus, az abesszíniai háború időszakában. Olaszok azonosították Asosától délkeletre a wellegai kerületben található aranylelőhelyeket, amelyek jelenleg is fontos kitermelési helyszínek, az arany mellett tantált is felszínre hoznak ott. Egy 2018-as geológiai tanulmány szerint legalább 1,5 millió unciányi arany lehet abban a térségben, az elsődleges, Tulu Kapi nevű kitermelési helyszínre a kormány 2015-ben kötött húsz évre szóló szerződést egy vállalattal. Az ottani aranykészlet értékét akkor 2,3 milliárd dollárra becsülték, ez az arany árának emelkedése mellett most közel 3 milliárd dollárt jelenthet. 

Maradva a történeti előzményeknél: Hailé Szelasszié (etióp császár 1930 és 1974 között), aki a hagyomány szerint Salamon királyig és Makeda királynőig vezethette vissza leszármazását, úgy gondolta, országa egyenesen a világpiac vezető beszállítójává válhat aranyból. A császár ellen 1974-ben a Derg nevű, marixsta katonatiszteket tömörítő szervezet államcsínyt hajtott végre, az országban pedig véres és pusztító polgárháború kezdődött, ami csak 1991-ben zárult le. Ebben az időszakban Etiópiában lényegében elfeledkeztek az aranyról, mint a gazdaság számára fontos lehetőségről.

Hailé Szelasszié etióp császárForrás: Origo

Szinte Etiópiának is új a saját aranya

Etiópia csak a 2000-es években fordult újra saját aranytartaléka felé, és adott ki feltárási és bányászati engedélyeket az értékes termésaranyra. Minden jel arra mutat, hogy az ország hatalmas és jórészt feltáratlan, illetve kiaknázatlan aranykészletekkel rendelkezik. A figyelmet Etiópia iránt az is felkeltette, hogy 2012-ben brit kutatók rengeteg nemesfémet, illetve templomromokat és egy korai csatahelyszínt is felfedeztek a Gheralta-fennsíkon, Etiópia északi részén. Egyes feltételezések szerint ez lehet az egyik terület, ahonnan a régi etióp királyok, az egyiptomi fáraók, és maga Sába királynője is, feltöltötte kincseskamráját. De egy szintén 2012-es jelentés szerint egy másik területen, Omoria szövetségi állam eddigi legnagyobb aranytartalékát azonosította egy bányaipari társaság: 

az adatok szerint Dawa Okote térségében 550 tonna arany van, akkori áron számolva több mint 5 milliárd dollár értékben. Tigray állam területén pedig 18 tonna arany várhat kitermelésre. 

Ezek különösen jelentős mennyiségnek számítanak akkor, ha a világ valaha kitermelt összes aranyához viszonyítjuk azokat: az Arany Világtanács becslése szerint nagyjából 187 ezer tonna aranyat termeltek ki eddig a világon a civilizáció kezdete óta.

Visszatérve az Asosa-régióba: a kisipari, kézműves aranykitermelés lényegében folyamatosan jelen van a térségben, annak számos hátulütőjével együtt. A kitermelés körülményeinek rendezésére az etióp kormány nemrég határozott lépéseket jelentett be, melyek közül az egyik az arany jegybanki felvásárlási árának növelése:

Visszaszorították az etióp aranycsempészetet, beindult az aranyláz

Júliusban és augusztusban Etiópia hivatalosan 700 kilogramm, azaz mintegy 24.700 unciányi aranyat szállított, ami több mint négyszeres növekedés az egy évvel korábbi értékhez képest. Az export további növekedéséhez hozzájárulhat, hogy az etióp központi bank már annál is jobb árat kínál a nemesfémért, mint amennyit az arany ára az azonnali (spot) piacon június eleje óta nőtt.

Asosa régióban ugyanakkor már néhány bányavállalat is megjelent, felismerve azt, hogy történeti jelentőségű, az archaikus időkből már ismert aranykészletek óriási üzleti lehetőségeket rejthetnek.  

A kérdés persze az, hogy mennyi arany lehet ott a földben? 

Pontos választ nehéz a kérdésre adni, épp azért, mert Asosa aranya az ipari termelés által alig érintett. Például 2016-ban egy vállalat egy 48 tonnás érctartalékot azonosított a terület egyik pontján, de a régió egyébként nemcsak termésaranyban, hanem üledékes aranyban is gazdag - azaz nem véletlenül dolgozik napjainkban is számos aranymosó a területen. Már a 2016-os jelentések kapcsán többen úgy fogalmaztakaz etióp aranytartalék értéke felveheti a versenyt az aranyiparáról ismert Dél-Afrika tartalékával. 

2018-ban pedig az Aberdeeni Egyetem kutatóinak tanulmánya növelte tovább az érdeklődést: Asosában még a korábban gondoltaknál is jóval több lehet a nemesfémből. Azt azonban - egyelőre - senki nem tudta pontosan megmondani, mennyi.  

Minden kétséget kizáróan kijelenthető, hogy ezen a területen sokkal több, világviszonylatban is kiemelkedő minőségű arany van, mint amennyit már felfedeztek. Ez a kormány számára ígéretes jövedelemforrás lehet a következő években, tekintve, hogy a régió nagy része feltáratlan"  - hangzik a tanulmány egyik megállapítása. A szerzők egyik következtetése szerint, ha a régió aranykészletét elkezdik kiaknázni, akkor Etiópia könnyedén a világ öt legnagyobb aranyszállító országa között találhatja magát - ahogy a korábbi, utolsó etióp uralkodó országa helyét elképzelte az arany globális piacán.

IllusztrációForrás: Shutterstock

A 2019-es adatok szerint mintegy 200 bányászvállalat működött megfelelő engedélyek alapján Etiópiában. Az országban bevezetett új kataszteri rendszer adminisztrációs terheikben sok könnyebbséget hozott.

Az etióp kormány korábban ambiciózus célt tűzött ki arra, hogy a bányaiparból származó külföldi valutaértéket növelje: a 2014-2015-ös pénzügyi év 344 millió dollárjáról 2019-2020-ra 2 milliárd dollárra növelné az abból származó bevételeket. 

Ezen belül kritikus fontosságú az arany, mely a bányaipar exportjának közel 90 százalékát adja. Egy 2020 júniusában közzétett jelentés szerint az év 11 hónapjában az etióp aranyexportnak 145 millió dollárt sikerült hoznia. Ezért is nyúlt az etióp kormány az imént már hivatkozott lépésekhez a kisipari bányászat és a nagyipari kitermelés összehangolása, valamint a felvásárlási ár növelésével a csempészet visszaszorítása érdekében. Több vállalat pedig ezektől a befektetői és a bányászvállalati oldalon az "etióp aranyláz" beindulását várja.

Azt, hogy ennek mennyire lehet célpontja az ország, különösen nyugati része, az Asosa-régió az egyelőre pontosan nem ismert nagyságú, de minden jel szerint elképesztő mennyiségű, érintetlen aranytartalékával, a közeli években várhatóan egyre pontosabban lehet majd látni.