A nemzetgazdaság egészéhez képest foglalkoztatásban és a munkajövedelemben növelték teljesítményüket a magyarországi szerzői jogi ágazatok – derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2013 és 2018 közötti időszakot vizsgáló elemzéséből. A szerzői jogi ágazathoz tartozó szektorok, mint például a szoftveripar, a kulturális terület vagy a szórakoztató elektronikai ipar összteljesítménye a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 8,7 százalékát, a foglalkoztatásnak pedig a 8,6 százalékát adta 2018-ban, utóbbival látványos növekedést produkálva 2013-hoz képest. A hazai eredmények világviszonylatban is kiemelkedők voltak.

A nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 8,7 százalékát adták a szerzői jogi ágazatok 2018-ban. Az évi 3128 milliárd forint bruttó hozzáadott értékkel a „hagyományos" nemzetgazdasági ágak között a szerzői joghoz kötődő ágak közvetlenül a kereskedelem után, megelőzve a közigazgatást, az ingatlanügyleteket és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet, a harmadik helyen szerepeltek.

Nemzetközi összehasonlításban is jelentős a hazai szerzői jogi ágazatok súlya. A globális átlag a bruttó hozzáadott értékben 5,1 százalék, a foglalkoztatásban 5,2 százalék. 49 ország közül a bruttó hozzáadott értékben Magyarország az Amerikai Egyesült Államok (11,4 százalék) és Dél-Korea (9,9 százalék) után a harmadik, a foglalkoztatásban pedig Ausztrália (8,6 százalék) után a hatodik helyen áll.

A szerzői jogi ágazatokhoz tartozik egyébként minden olyan tevékenység, amely az egyéni kreativitáson alapul, és amely az egyén tudásának felhasználásával tud értéket és munkahelyeket létrehozni.

A terület a foglalkoztatást illetően is eredményes volt a vizsgált években, hiszen 2018-ban több mint 353 ezer főt foglalkoztattak, az összes munkavállaló 8,6 százalékát. Ez közel 50 ezer fővel haladta meg a 2013. évi adatot. A szerzői jogi ágazatok összes munkajövedelme 2018-ban 1194 milliárd forintot tett ki, ami a nemzetgazdasági érték 9 százaléka.

A szerzői jogi ágazathoz tartozó munkaadók a nemzetgazdasági ágak között a közigazgatás mögött a negyedik legjelentősebb foglalkoztatók, megelőzve az oktatást, az építőipart és az egészségügyet. A szektorban elérhető adatok azt is mutatják, hogy a szerzői jogi ágazatokban dolgozók fizetése magasabb az átlagosnál.

Domokos Gábor, a Gömböc egyik feltalálója bemutatja az egy stabil és egy instabil ponttal rendelkező homogén idomotForrás: MTI/Balogh Zoltán

A szerzői jogi ágazatok komoly gazdasági jelentőséggel bírnak, fontos szerepet játszanak a társadalmi és a kulturális fejlődésben, ráadásul egyfajta gazdasági és innovációs katalizátorként képesek pozitív hatásokat generálni más iparágakra is" – állapította meg Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a friss kutatási eredmények ismeretében. Mindemellett a szerzői jogi ágazat gazdasági szereplőinek hozzájárulása a GDP-hez és a globális kereskedelemhez a jövőben minden bizonnyal tovább növekszik a digitális gazdaság és az e-kereskedelem bővülése következtében. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a gazdasági szereplők a szellemi tulajdonvédelem nyújtotta előnyöket tudatosan használják - tette hozzá Pomázi Gyula.

A szerzői jogi ágazatok közül kiemelkedik a szoftver és adatbázis területe, amely a bruttó hozzáadott értékben 2,9 százalékot, a foglalkoztatásban 2,4 százalékot tett ki. Kiemelt jelentőségű még a sajtó és irodalom (1,2 százalék és 1,6 százalék), a szórakoztató elektronikai eszköz (0,9 százalék és 0,4 százalék), valamint a vizuális és grafikus művészet (0,4 százalék és 0,5 százalék).

Az SZTNH 2005 óta hatodik alkalommal vizsgálta meg és számszerűsítette a szerzői jogi ágazatok magyarországi gazdasági súlyát az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete, a WIPO által kidolgozott nemzetközi módszertan alapján. Az adatokat a KSH szolgáltatja a hivatal számára.