Történelmi jelentőségű lépést tettek a titokzatos technológia alkalmazásában
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Történelmi üzletről számoltak be nemrég a bányászati szektorban, noha nem az érték, hanem a technológia tekintetében. A Minexx nevű technológiai vállalat ugyanis a kriptovaluták mögött álló blokklánc-technológia segítségével tett lehetővé nyersanyag-exportot a Kongói Demokratikus Köztársaságból (KDK), ami teljes pénzügyi átláthatóságot jelentett. A KDK a világ egyik legfontosabb országának számít a bányaiparban, sok értékes, ritka nyersanyaggal, illetve jelentős mennyiségű rézzel és az elektomos autók akkumulátorainál használt kobalttal. Ha ez a gyakorlat elterjedne, az alapvetően alakíthatná át a globális bányaszektort.
Először fordult elő a bányaipar történetében, hogy blokklánc-technológiát használva exportáltak nyersanyagot. A Minexx nevű technológiai szolgáltató nemrég jelentette be, hogy 250 ezer dollár értékben adtak el a rendszere segítségével nyersanyagot külföldre a Kongói Demokratikus Köztársaságból.
A kriptovaluták mögött is álló blokklánc technológia jelentősége, hogy teljes pénzügyi átláthatóságot jelent.
Ez pedig különösen fontos lehet a bányaipar azon területein, ahol komoly problémát jelent az ellenőrizhetőség és a transzparencia – írja a Mining.com.
A most megtett lépést pedig nem véletlenül tartják történelminek a szakértők.
A blokklánc-technológia segítségével bonyolított üzletek ugyanis a teljes ellátási lánc transzparenciáját biztosíthatják, onnantól, hogy a nyersanyagok kikerülnek a földből, odáig, hogy bekerülnek olyan termékekbe, mint az okostelefonok vagy az elektromos autók.
Az pedig különösen fontos, hogy épp egy kongói üzlet esetében használták a technológiát. Az elmúlt években ugyanis jelentősen megnőtt a kereslet olyan fémek iránt, mint a kobalt, a réz, az ón vagy a volfrám, de ezeket a nyersanyagokat gyakran „kétkezi", gépesítés nélkül dolgozó kisipari bányászok hozzák felszínre, sokszor igencsak átláthatatlan vagy akár kifejezetten embertelen munkakörülmények között dolgozva. A bányaiparnak ez a szürkezónája világszerte nagyjából 250 millió embert érint, akiknek a többsége Afrika szubszaharai részén él.
Nem véletlen, hogy a Minexx vezérigazgatója, Marcus Scaramanga kiemelte, „ez a legkevésbé szofisztikált 100 milliárd dolláros iparág az egész világon."
A Minexx platformját egyébként folyamatosan tesztelik a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A technológia nem csupán a kereskedelem tisztaságát és átláthatóságát segítheti, de a bányászok helyzetét is.
Jelenleg is folynak ugyanis olyan tesztek, amelyek lehetővé teszik, hogy a bányászok munkájának elszámolása és a munkabérek kifizetése sokkal tisztább legyen. A technológia pedig abban is segíthet, hogy a térségben visszaszoruljon a szürke- és a feketemunka, a nem egyszer zavaros viszonyok között hatékonyabban lehessen fellépni a kizsákmányolás, illetve a gyerekmunka ellen.