Így változott az európai országok lakáspiaca a világjárvány hatására

A koronavírus-járvány nemcsak Magyarországon, hanem más európai országokban is átírta a lakáspiaci trendeket. Spanyolországban a világjárvány erős visszaesést hozott, és Olaszországban is jóval kevesebb lakóingatlan cserélt gazdát tavaly. Franciaországban és az Egyesült Királyságban a kereslet ugyan csökkent, de az árak a pandémia alatt is nőttek. A Takarék Index elemzői megvizsgálták, hogyan hatott a járvány a lakáspiacokra négy európai országban, valamint Magyarországon. Közös tendencia, hogy a fővárosokban stagnált vagy csökkenésbe fordult az árnövekedés, valamint a családi házak iránti kereslet mindenhol nőtt a korábbi évekhez képest, és ez a trend a home office térnyerésével tartós maradhat.

Zárult a Budapest és az agglomeráció közötti árolló

Magyarországon a járvány erős visszaesést hozott a lakáspiaci tranzakciókban, bár a kereslet már az előző év végén is némi csökkenést mutatott. 2020 első három negyedévében 36 százalékkal kevesebb lakóingatlan cserélt gazdát, mint az előző év azonos időszakában. Az utolsó negyedév ugyan az ingatlanközvetítő hálózatok adatai szerint némi élénkülést hozott, azonban ezzel együtt is jelentős az elmaradás a tranzakciószámokban az előző évekhez képest. Budapesten a visszaesés ennél is nagyobb volt, a KSH adatai szerint

46 százalékkal kevesebb ingatlan cserélt gazdát év első kilenc hónapjában,

mint egy évvel korábban.

Az árakon a második negyedévben látszott némi törés, de aztán a harmadik ismét árnövekedést hozott a Takarék Index alapján, így összességében

2020 első három negyedévének árai 9,1 százalékkal magasabbak volt a 2019-esnél.

Területi különbségek azonban mutatkoztak, a korábbi években jelentős áremelkedést mutató Budapest esetében például a tavalyi év 2019-hez képest jóval szerényebb drágulást hozott az országosnál az átlagos négyzetméterárakban (2,5 százalék), miközben a főváros környéki agglomeráció esetében az áremelkedés mértékében jóval kisebb visszaesés volt megfigyelhető, a drágulás 7,3 százalékos volt. Ezáltal zárult a Budapest és az agglomeráció közötti árolló.

Budapesten a KSH számai szerint 2020 harmadik negyedévére 2019-ről a családi házak drágultak a leginkább,

a többlakásos társasházak árai csökkentek, míg a panellakások négyzetméterárai stagnáltak. Szintén jellemző, hogy 2019 átlagos értékeihez képest a 2020 első három negyedévében gazdát cserélt ingatlanok fajlagos medián árai a községekben és a városokban jóval nagyobb növekedést mutattak Budapesthez és a megyeszékhelyekhez képest. Mindkét esetben 12 százalék felett alakult a drágulás mértéke, míg a fővárosban a korábban említett 3 százalék alatti áremelkedés volt mérhető, a megyeszékhelyeken pedig 5 százalékos növekedést mutattak a négyzetméterárak.

lakásárak változása Magyarországon, valamint a lakáspiaci tranzakciók alakulása Forrás: Takarék Index

Felértékelődik a saját kert

A koronavírus miatti kijárási korlátozások, a home office és az otthoni iskoláztatás a nagyobb otthonok felé mozdíthatta el a vevőket, és felértékelődött a saját kert szerepe. A példák azt mutatják, hogy több helyen is

növekedett a családi házak népszerűsége a lakásokhoz képest.

Ezzel párhuzamosan a zsúfolt nagyobb városoknak egyelőre csökkent a vonzereje, mivel az utazási idő az otthoni munkavégzés következtében megspórolhatóvá vált.

A jövőben a kereslet szempontjából fontos tényező lesz a járvány helyzet alakulása, illetve, hogy a korlátozások alatt elterjedt home office milyen formában és mértékben marad fent. Amennyiben a vírus helyzet továbbra is fenyegetést jelent, és korlátozásokat tesz szükségessé, illetve a home office tartósan magas szinten marad, a most megfigyelt keresleti változások is tartósak lehetnek.