Folytatódhat a világ legnagyobb vízerőmű-rendszerének építése

Aerial view taken on December 16, 2013 in Inga shows Inga 1 (rear) and Inga 2 (front) power plants on the Congo river. The Democratic Republic of Congo and South Africa vowed on October 16, 2015 to step up work on a massive new hydroelectric dam on the Congo River that could provide power to the entire continent. The Inga 3 Basse Chute project near Matadi would divert Congo River waters into a 12-kilometre (7.5-mile) channel and then pass them through a 100-metre-high (330-foot) hydropower dam in the Bundi Valley before releasing the water back into the river. The intake would be above the existing Inga 1 and Inga 2 dams, and the outflow downstream from both. AFP PHOTO/MARC JOURDIER (Photo by MARC JOURDIER / AFP)

Az Inga-gátrendszer, egy évtizedek óta folyamatban lévő projekt a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK), amely ha elkészül, a világ legnagyobb vízerőmű-rendszere lehet. Az építkezések helyszíne a világ egyik legkevésbé fejlett, polgárháborútól, erőszaktól sújtott, korrupt országa. A hatalmas gátrendszer része az egész Afrikát átszelő energiahálózatot létrehozó tervnek, amely a kontinens ipari-gazdasági fejlődését segítené elő. A számos kritika közül az egyik leghangsúlyosabb, hogy a legalább 80 milliárd dolláros megaprojektből a külföldi befektetők gigantikus gazdasági előnyökre tehetnek szert, miközben az országban égetően szükséges fejlesztésekről elterelődik a figyelem, és a kontinens szegény többségének fejlesztési igényei elől veheti el a pénzt. Összeállításunkban bemutatjuk az Inga-gátrendszer építkezését, és az e mögött meghúzódó folyamatokat, valamint a fejlesztések pozitív és negatív hatásait.

Vállalnák a 80 milliárd dolláros költséget

2020 júniusában a Nagy Inga projektről tartott konferencián Dél-Afrika megerősítette, hogy továbbra is fenntartja pénzügyi elkötelezettségét az eredeti 2013-ban a KDK-val tető alá hozott áramvásárlási megállapodása szerint. A kormánynak azonban még mindig nincs a projektre megvalósíthatósági tanulmánya. Caroline Ntaopane, a dél-afrikai nemzeti koordinátor kijelentette: "A dél-afrikai kormánynak a saját polgárainak az érdekeit kellene előtérbe helyeznie, és a figyelmét a gazdasági fellendülésre összpontosítania, nem pedig olyan költséges projektekre, amelyeknek nincs haszna a gazdaság, az energiaszegény közösségek és a nők számára, és amelyek további adósságokba sodorják az országot".

Kongó elnöke, Felix Tshisekedi bejelentette, hogy az afrikai államfők konzorciumot hoztak létre a Nagy Inga projekt előmozdítására.

Afrikai magánszervezeteket és ENSZ-ügynökségeket is meghívtak, hogy felgyorsítsák a kontinens erőfeszítéseit a világ legnagyobb vízerőmű-projektje érdekében.

A Nyiragongo vulkán Goma-ban Forrás: AFP/Alexis Huguet

2021-ben az ausztrál bányászati óriás, a Fortescue Metals Group felvállalta a világ legnagyobb vízenergia-projektjét, önmagában 80 milliárd dolláros költséggel, és a hozzá kapcsolódó fejlesztési munkákat a KDK-ban.

Andrew Forest, a vállalat elnöke elmondta, hogy a Fortescue zöld energia- és zöldhidrogén-projektjei Afrikában nem korlátozódnak a Kongói Demokratikus Köztársaságra, Kenyában és Etiópiában is vannak terveik, meg nem nevezett befektetők és finanszírozók már most jelezték, hogy több mint 100 milliárd dollárral járulnának hozzá a fejlesztésekhez. Ez pedig elképesztő összeg.

Forrest, aki Ausztrália leggazdagabb embere, a projekttel kapcsolatos terveiről Goma-ban tárgyalt a KDK elnökével, Felix Tshisekedi-vel. A helyszín tavasszal több napig szerepelt a híradásokban, ugyanis májusban egy halálos vulkánkitörés színhelye volt.

A KDK kormányával való megállapodás értelmében a Fortescue leányvállalata, a Fortescue Future Industries kizárólagos jogot kapott a Nagy Inga projekt fejlesztésére. Az ország elnöke kijelentette, hogy ezentúl minden külföldi kormánynak, befektetőnek, szolgáltatónak és építési vállalkozónak mostantól a Fortescue-val kell tárgyalnia a Nagy Inga projekt kapcsán.

Így, a vállalat központi pozíciója révén, a Fortescue-projektek több mint 100 gigawattnyi zöld villamos energiát hozhatnak létre.

A Nagy Inga projektet egyesek a vízenergia szent gráljaként emlegetik, amely a meglévő 354 megawattos Inga I. és 1.424 megawattos Inga II. erőművek 80 milliárd dolláros bővítése után, a már említett, minden elemét együttesen tekintve, összesen 42.000 megawatt villamos energia előállítására lehet képes.

Ha teljesen elkészül, a létesítményegyüttes több villamos energiát tud majd termelni, mint a világ két legnagyobb vízerőműve, a kínai Három Szurdok és a dél-amerikai Itaipu együttvéve.

A kínai Három Szurdok-gátról a közelmúltban az alábbi összeállítást készítette az Origo:

Befektetők kerestetnek

A Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya most befektetőket próbál verbuválni a 4.800 megawattos Inga III. építésének megkezdéséhez, ezt azonban számos környezetvédelmi és társadalmi aggály, valamint politikai bizonytalanság késlelteti. A projekt keretében gátat építenének a Bundi mellékfolyó völgyének déli részén, ahol az a Kongóval találkozik, majd a Kongót az Inga vízesés fölött a völgy északi részébe vezetnék, hogy egy hatalmas víztározót hozzanak létre.

Valamennyi külföldi szervezetnek vagy vállalatnak, amely a Fortescue-val dolgozna Afrikában, kötelezettséget kell vállalnia a helyi munkavállalók képzésére,

hogy ők építhessék az infrastrukturális és energetikai projektek létesítményeit. A KDK a maga részéről a projektek kapcsán vállalta, hogy valódi lépéseket tesz a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos oktatással, valamint a modern rabszolgaság és a kényszerházasság felszámolásával kapcsolatban.

Ugyanakkor többen máris arra figyelmeztetnek:

az Inga-duzzasztógát rendszerek (vízerőművek) építkezése számos súlyos mellékhatásokkal járhat,

amelyek környezeti, egészségügyi és társadalmi-gazdasági szempontok szerint különíthetőek el egymástól. A lehetséges környezeti károk között kell megemlíteni a biológiai sokféleség csökkenését, árvizek előfordulását, a felszíni vízszennyezést, a víz fizikai-kémiai, biológiai minőségének romlását, a felszín alatti vízszennyezést vagy kimerülést, a hidrológiai és geológiai rendszerek nagymértékű zavarását. Esetleges negatív egészségügyi következmény lehet az alultápláltság és a fertőző betegségek elterjedése. A társadalmi-gazdasági folyomány lehet a korrupció további növekedése, az elvándorlás, az erőszak és a bűnözés növekedése.

Források: hydropower.org; International Rivers, Environmental Justice Atlas, Financial Review, The Guardian