Magyar játékgépek és flipperek a Kádár-diktatúra idején

Budapest VIII. József körút 37-39., Játékpresszó. 1962.

A játéktermekben megtalálható masinák az 1970-es és 1980-as években egyszerre voltak az emberek által kedveltek, illetve a sajtó és a rendszer által üldözöttek. Az államnak jelentős bevételi forrást jelentettek a játékautomaták, a nyerőgépek és a flipperek, mégis, szavak szintjén támadnia kellett a kapitalista eredetű játékgépeket, és ez az újságírók feladata volt. A játéktermek hazai története ugyanakkor a kádári mindennapokba is újszerű módon enged betekintést, állam és állampolgárok viszonyát tekintve - a világító, fémgolyós ügyességi játékok masinái mellől szemlélődve.

A játékgépek játékosai

De milyen gépeken, játékasztalokon, és hogyan játszottak akkor az emberek? Egy 1962-es újságcikk rávilágít arra, hogy az idősebbek a régivágású billiárdot, míg a fiatalabbak inkább az újszerű játékautomatákat, a flippergépeket részesítik előnyben. Az érettebb korosztály tartózkodása a játékmasináktól valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a sajtó Nyugat- és játékterem-ellenes hangulatkeltése kevésbé hatott a zsengébb korú populációra, akik kevésbé olvastak újságokat. A szerzőpáros ezt azzal egészítette ki, hogy

az új termékek első felhasználói általában a fiatalabb korosztályból kerültek ki, hiszen akkor is nyitottabbak voltak az újdonságra.

Hozzátették, hogy nem szabad elfelejteni, hogy

ezek a gépek szinte egész történelmük során a lázadást testesítették meg,

a fiatalabbakat ezáltal inkább megszólítva, mint az időseket.

1973-ban az Iparcikk Kölcsönző Vállalat és az Országos Piackutató Intézet reprezentatív felmérésen keresztül átfogó képet nyújtott arról, hogy pontosan kik voltak a játékosok. A tanulmányból kiderült, hogy a fiatal felnőttek (19-25 évesek) szerettek leginkább a játékautomatákkal játszani, utánuk pedig a 10-14 éves korosztály következett. Így nem meglepő, hogy a kutatás szerint 100 játékosból 52 diák volt.

Rendszeresen (hetente többször vagy naponta) a megkérdezettek 70 százaléka tölti idejét a masinákkal, illetve átlagosan két óránál több időt töltöttek az emberek flipperezéssel egy-egy alkalommal.

A gyerekek és a diákok egyik kedvenc elfoglaltsága a flipperezés 1972-ben. A rendőrök feladata volt, hogy a fiatalokkal betartassák a rájuk vonatkozó szabályokat: 14 éven aluli nem tartózkodhatott a játéktermekben, 18 évnél fiatalabb pedig nem használhatta a pénznyerő automatákat Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr

Rájár a rúd a játéktermekre

A nyolcvanas évek elején az egész világon rájárt a rúd a játéktermekre, aminek a legfőbb oka az volt, hogy az Atari, a Nintendo és más gyártók egyre több és egyre jobb minőségű otthoni játékkonzolokat dobtak piacra. A játéktermi masinákból származó bevételek 1981 és 1986 között az Egyesült Államokban 7 milliárd dollárról 4 milliárdra zuhantak vissza.

Akkoriban Magyarországon az emberek havi átlagkeresete nem érte el a 4 ezer forintot, így szinte lehetetlen beruházásnak tűnt az 50 és 200 ezer forint között mozgó flippergépek megvásárlása otthonra,

így a vásárlók közül sokan inkább az újonnan megjelenő konzolos és számítógépes játékokat szerezték be maguknak és családjuknak.

A játéktermek bevételei is folyamatosan csökkentek ebben az időszakban, mivel az emberek elkezdték egyre jobban kiismerni a masinákat, így egyre több időt töltöttek egy-egy szerkezet előtt ugyanannyi pénzért.

Továbbá a szülők és a pedagógusok sem rajongtak a játékmasinákért, mivel úgy gondolták ezek a szerkezetek tehettek arról, hogy a gyerekek lógtak az órákról. A diákok ebben az időben a zsebpénzükkel gyakran mentek játéktermekbe tanítási időben. Pataki Márk és Pálfi Balázs véleménye szerint ez a probléma a Kádár-korszak előtt megjelent már, de akár napjainkban is foglalkozni kell azzal a kérdéssel, hogy a motiválatlan, vagy a szorongó gyerekek iskolakerülővé válhatnak. Hozzátették, hogy a játékok nyilvánvalóan vonzották a fiatalokat, de az állam a szavakon, az ostorozó cikkeken, a játékterem-látogatás 14 éves korhatárhoz kötésén és a gyakori rendőri ellenőrzéseken túl nemigen próbált tenni az iskolai lógások megakadályozásának érdekében.

Flipperező fiatalok sora 1973-ban Budapesten Forrás: Fortepan / Urbán Tamás

Mindemellett rendszeres fosztogatások jellemezték a kétforintosokkal működő flippergépeket. Például 1973-ben a Hétfői Hírek szerkesztője számolt be az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalatnál történt sikkasztásról. A játékgépek ürítésénél az elektroműszerésznek és az üzletvezetőnek jelen kellett lennie, mivel a szerkezetek nem voltak képesek a felhasznált kredit számolására. Ennek eredményeként gyakran a két elszámolásért felelős személy együtt fosztogatta a gépeket, majd elosztották a nyereséget. Később, 1984-ben pedig azért indult eljárás egy szabolcsi testvérpár ellen, mert tízforintosok helyett fémlapkákat dobáltak a játékgépekbe – derült ki A flipper múzeuma című könyvből.

Végül az 1980-as években a Belkereskedelmi Minisztérium az automaták működési feltételeinek szigorítása mellett döntött.

Többek között olyan szabályzásokat hoztak, hogy az illetékes tanácsi szervek a játékautomaták működtetésére csak rendőri beleegyezéssel adhattak ki engedélyt, a tizennégy éven aluli gyermekeknek a játéktermekben tilos volt tartózkodniuk, illetve maximum 5 gépet lehetett üzemeltetni magánszemély üzletében, szabadkasszás elszámolású vagy szerződéses üzemeltetésre átadott üzletben.

A flippergépek jövője

Ahogy az Origo már korábban megírta, flippergépek előtt még rengeteg kihívás áll, hogy újra virágzásukat éljék, viszont egy olyan egyedi szórakoztatási lehetőséget nyújtanak az emberek számára, amire más masina képtelen. Minden évben újabb, és sokkal fejlettebb változatai jelennek meg az arcade-játékoknak, amire a gyűjtők előszeretettel csapnak le, hogy kibővítsék saját gyűjteményüket.

Pataki Márk ezzel kapcsolatban ezt mondta: a flippergépek aranykora már most látszik. Amellett, hogy az ügyességijáték-szerepük mára teljesen megváltozott, és csak töredékük üzemel nyilvános helyen,

az iparág masináinak értéke évről évre folyamatosan csak növekszik.

Jelenleg több olyan modell van gyártósoron, amelyekre egy-egy megrendelőnek akár fél évet is várnia kell. Manapság több ezer játékgép van hazai gyűjtők tulajdonában is, a nappalikban, illetve játékszobákban.

Hozzátette: "A játék jövőjét illetően bizakodóak vagyunk Balázzsal, hiszen jó ideje látjuk, hogy a szüleikkel érkező ötévesek is fellépőszékeken pillanatok alatt birtokba veszik a 130 kilós gépeket és láthatóan élvezik azok irányítását.

A flipper egy olyan ügyességi játék, amely kikapcsolja az elme kattogását és bent tart minket a jelen pillanatban: a gyermekkor megélése mellett talán erre is egyre nagyobb az igény"

- fogalmazott a szerző.

A képen a budapesti Flippermúzeum látható Forrás: AFP/ATTILA KISBENEDEK/Attila Kisbenedek

Mindemellett a Technavio egyik kutatásának előrejelzései szerint 2020–tól 2024-ig az arcade-játékok globális piaca akár 1,56 milliárd dollárral is megnőhet. Ez a megállapítás is azt mutatja, hogy a flippergépek a mai napig töretlen népszerűségnek örvendenek globálisan, hiába jelennek meg minden évben új videójátékok.

A flipper ritkaságok Magyarországon feltűnnek a Falk Miksa utcai galéria árveréseken, vagy megtekinthetőek Budapest egyik legnépszerűbb múzeumában, a Flippermúzeumban, illetve a cikkhez felhasznált könyvben is sok érdekesség, információ is megtudható azokról.