Soha nem látott mozgás a munkaerőpiacon

A fiatalok legfontosabb munkahelyválasztási preferenciája a pozitív munkahelyi légkör.

A dolgozók megéléseiből táplálkozó „nagy felismerés" jelenség következményeként újabb jelentős mozgás indulhat be világszerte a munkaerőpiacokon – mutat rá a Randstad Workmonitor 2021-es második felmérése. A több mint 27 ezer dolgozó megkérdezésével 34 piacon, köztük Magyarországon végzett kutatás eredményei azt mutatják, hogy globálisan és itthon is egyre többen fontolgatják új munkahely keresését. Igaz, míg a nemzetközi adatok arra utalnak, hogy e mögött sok esetben a pandémia hatására átértékelt professzionális és személyes célok és a felülvizsgált munkaerőpiaci pozíció állhat, addig nálunk továbbra is – globális összehasonlításban is kiugróan magas léptékben – a bérezés és a juttatások vezetnek a karrierdöntések során.

A piacképes készségek útvesztőjében

Az, hogy ki hogyan értékeli a saját fizetését, szoros összefüggésben áll a munkaerőpiaci pozíciójáról alkotott képpel – márpedig erre is hatással voltak az elmúlt hónapok, hiszen a pandémia hatására átrendeződött a kulcsfontosságú készségek térképe is. A megkérdezett hazai munkavállalók közül a világpiacival közel azonos léptékben 56 százalék állítja – 15 százalék pedig kifejezetten így véli –, hogy azért keres új munkahelyet, mert nincs a képességeihez mérten megfizetve.

Egy évvel korábbi felmérésünk is rámutatott, hogy a hazai munkavállalók kimondottan magasra tették saját kompetenciáik piaci értékét:

Akkor 92 százalék vélte úgy, hogy birtokában vannak egy másik munkakör vagy iparág által megkívánt képességeknek.

Egy év elteltével azt mutatják az adatok, hogy a globális átlagnál (33 százalék) kevesebben, mindössze a megkérdezettek 21 százaléka szerint értékelődtek fel a kompetenciái a világjárvány hatására, háromnegyedük szerint nem változott a pozíciójuk. Ezt a kedvezőtlen tendenciát közvetlen tapasztalataik is alátámaszthatják, hiszen az elmúlt évben – szemben a globális 17 százalékos értékkel – itthon csak a dolgozók alig 12 százalékának nőtt a jövedelemszerzési képessége.

A jövedelmezőség átlag feletti romlásáról a munkaerőpiacon kevéssé előnyös pozícióban lévő legidősebbek (18 százalék) és a pályájuk elején álló, kevesebb tapasztalattal bíró legfiatalabbak (20 százalék) számoltak be.

Ez is indukálhatja, hogy a megkérdezett magyar munkavállalók 64 százaléka úgy érzi, hogy a munkaerőpiacon bekövetkezett vagy várható változások miatt több képzésre és fejlesztésre van szüksége ahhoz, hogy releváns maradjon, illetve 77 százalékuk egyetért azzal, hogy folyamatosan tanulnia és fejlődnie kell, hogy megőrizze vagy növelje foglalkoztathatóságát. Ezek az értékek a „magabiztosabb" nyugat-európai piacokon jóval alacsonyabbak, igaz ott mindössze 45 százalék érzi magát alulfizetve.

Így ítélik meg a dolgozók a saját kompetenciáikat Forrás: Randstad Workmonitor Kutatás 2021 H2

A képzés jelentősége valószínűleg jóval a járvány lecsengése után is megmarad a világgazdaság nagy kihívásai között. Már a Covid-19 érkezése előtt is növekvőben volt a készséghiány, hiszen számos dolgozó vesztette el munkahelyét az automatizáció és az önkiszolgáló gazdaság térnyerése miatt. A javában zajló digitális átállással a háttérben várható, hogy még több ember, különösen a munkaerő legsebezhetőbb szegmenseiből, szorul majd segítségre a piacképes készségek elsajátítása terén. Nem mindegy azonban, hogy kié a készségek karbantartásának felelőssége.

Baja Sándor a vállalatok egyre sürgetőbb feladatát így összegezte:

A tanulás és fejlődés szerves részévé kell, hogy váljon a vállalatok toborzási stratégiájának ezekben a munkaerőhiányos időkben."

Tavalyi felmérésünkből kiderül, hogy a hazai dolgozóknak csak 12 százaléka gondolta – szemben a nyugati 17 százalékkal –, hogy a kompetenciák frissen tartása az ő feladatuk, közel kétharmaduk szerint ez a munkaadó és a munkavállaló kölcsönös felelőssége. Az eredményeiben rejlő ellentmondás az is, hogy épp az idősebb munkavállalók érzik kevésbé a képzés szükségességét, jóllehet számukra nagyobb a kockázata annak, hogy elveszítik állásukat, és hosszabb ideig munkanélküliek maradnak.

Míg a legtöbb ember úgy érzi, hogy világosabban látja karriercéljait, ugyanez nem mondható el a képzési céljaikról. A válaszadók többsége szerint olyan gyorsan változnak a dolgok, hogy nehezen tudják eldönteni, megfelelnek-e a változó munkaerőpiac követelményeinek, illetve, hogy milyen készségeket sajátítsanak el.

Arra is rámutat a friss felmérés:

A dolgozók 57 százaléka szeretné, ha a kormány vagy a munkaadó készségfelmérő teszteket biztosítana, ezzel segítve annak a megértését, hogy milyen készségek megszerzésére kell összpontosítaniuk a sikeres karrier érdekében.

A várakozások szerint és a nemzetközi trendnek megfelelően a legfiatalabb generáció élne inkább ezzel a lehetőséggel, kétharmaduk nyilatkozott így. A 18-24 év közöttiek 66 százaléka érez így, míg a skála másik végén az 55-67 éveseknek csak 44 százaléka osztja ezt a nézetet.

Annál is inkább fontos a kérdést komolyan venni, mert a Randstad Sourceright által októberben készített, a legvonzóbb készségekről szóló jelentés kimutatta, hogy az IT területen hasznosítható képességek és ismeretek a legkeresettebbek világszerte, és ezek közül több esetében is a lista középmezőnyében vagy alsó harmadában kapott helyet Magyarország a piacképes jelöltek számát tekintve. A cloud computing, a VR/AR, a mesterséges intelligencia (AI), robotikus programozás, kiberbiztonság mind-mind kihívásokat jelentenek, de például az egyre fontosabb blockchain technológia terén a 27 vizsgált ország közül utolsók vagyunk az egy hirdetésre jutó jelöltek arányában.

Illusztráció Fotó / 123RF

Dinamikus mozgásban a munkaerőpiac

Felmérésünk globális adatai azt mutatják, hogy a válaszadók rekordmagas aránya, 36 százaléka váltott munkahelyet az elmúlt egy évben. Ez a legmagasabb adat, amióta a Randstad a Workmonitor kutatás keretében vizsgálja a mobilitási adatokat - írják közleményükben.

A globális trendhez hasonlóan itthon is a mobilitás további növekedésére számíthatunk a következő időszakban

- írják.

A 2021 tavaszi mélypont után ismét emelkedett azok száma – 23 százalékra –, akik az elmúlt fél évben váltottak munkaadót, igaz, a jelöltorientált piac csúcsán, 2019 legvégén 25 százalék volt ez az érték Magyarországon.

A hazai dolgozók növekvő magabiztosságát jelzi, hogy mindössze 6 százalék fél erősen munkahelye elvesztésétől: 2020-ban 11 százalék volt ez az érték. Nagyobb arányban tartanak ettől a nők, különösen igaz ez közülük a 45 évnél idősebbekre (13 százalék), de a legfiatalabb korosztályban is minden tizedik dolgozót az átlagnál jobban foglalkoztat a kérdés.

60 százalékon áll azok aránya, akik valami mást csinálnának, mint eddig, 12 százalék pedig jelenlegi munkaadójával is elégedetlen. A világátlagnál tíz százalékponttal kevesebben, mindössze az alkalmazottak 28 százaléka elégedett olyannyira jelenlegi helyzetével, hogy nem váltana foglalkoztatót, 45 százalék viszont kimondottan nyitott erre. Az alkalmazottak mintegy tizede el is kezdett nézelődni az ajánlatok között, 6 százalék pedig aktív pályázónak mondható.