Fekete hattyúkkal lakatná jól népét Kim Dzsongun, a pénzt pedig pénzhelyettesítőre cserélik

A készpénz helyettesítésére szolgáló pénzszelvények nyomtatásától a díszes fekete hattyúk étkezési célú tenyésztéséig Észak-Korea extrém megoldásokkal próbálkozik a gazdasági nehézségek és a súlyos élelmiszerhiány leküzdésére, mivel a koronavírus-járvány miatti határzárakat továbbra is fenn kell tartani. Összeállításunkban megmutatjuk az elzárkózó államról elérhető információk alapján, milyen elképesztő ötleteket vet be Phenjan, hogy a felszínen tartsa az ország gazdaságát.

A „donpjó"

A központi kormánynak az utóbbi időben az ország hivatalos valutájával is meggyűlt a baja, ugyanis a korábban Kínából beszerzett tinta és papír hiánya miatt nem tud már bankjegyeket nyomtatni.

A súlyos gond megoldására "donpjónak" nevezett pénzszelvényeket bocsátottak ki.

Ezeket használják most már szinte mindenütt fizetőeszközként a hivatalos valuta helyett. Helyi források szerint azonban a kormány még nem végzett a pénzszelvények nagyszabású bevezetésével. Még a főváros, Phenjan sem kapott annyit belőle, hogy minden rászorulónak ki lehessen azt osztani.

A pénzszelvény mintája:

Az Asiapress információi szerint már az állami ügynökségek és az állami vállalatok is kifogytak a készpénzből, és emiatt már nem tudnak fizetni az árukért, és a munkavállalók bérével is adósok.

A kormányzati és pártügynökségek, állami vállalatok és gyárak készpénzforgalma olyan drasztikusan visszaesett, hogy jelentős mértékben késni kezdtek a kifizetésekkel,

továbbá a bankok már nem fogadnak el készpénzes fizetéseket vagy átutalásokat. Ezeknek a nemrég bevezetett pénzszelvényeknek a kibocsátása bennfentesek szerint valójában inkább a készpénzhiányos állami intézmények, állami tulajdonú vállalatok, gyárak és bankok megmentéséről szól.

A Kínába irányuló export leállt, és az üzleti vállalkozások közötti helyi kereskedelem nagy része megszűnt. Csak azok a gyárak tudnak működni, habár ezek is csak csigalassúsággal, amelyek a hazai piacokon kereskedőknek adják el termékeiket.

A piacon kell készpénzben megvenniük, amire a termeléshez szükségük van. De sem a vállalatoknak, sem a kormánynak nincs pénze. Azt hiszem, ezért nyomtattak "donpjót" – nyilatkozta egy, a nevét nem vállaló észak-koreai lakos.

Bár a donpjót a jelenlegi nehézségek miatt ideiglenesen bocsátották ki, a kormány garantálja, hogy az ugyanannyit ér, mint a készpénz.

Azt is ígérik, hogy amint a Covid-19-járvány véget ér, a határokat meg fogják nyitni, és a pénzgyártás normalizálódhat, és így a pénzhelyettesítő szelvényre - afféle sajátos váltóra - sem lesz már szükség, azokat be fogják gyűjteni a lakosoktól. Azokat, akik azt terjesztik, hogy a pénzszelvények rossz minőségűek és azok a jövőben hulladékként végezhetik, illetve azokat, akik árengedménnyel cserélik azt el, súlyosan megbüntetik – ezt állítja egy másik hírügynökségi forrás.

Az észak-koreai valuta Forrás: Shutterstock

Phenjan tovább húzza a gyeplőt

Noha a kormány bizonyos frontokon próbálja enyhíteni a gazdasági nehézségeket, jellemzően azonban inkább további szigorításokat léptetett életbe. Az állami hírügynökség arról számolt be, hogy

a kormány új törvényeket hozott a helyi piacok és a pénzügyi rendszerek feletti szervezeti és kormányzati ellenőrzés megerősítésére.

Az elektronikus tranzakciókról szóló törvény célja állítólag az elektronikus fizetési módok használatának kiterjesztése, miközben a kormányzat az ellenőrzés megerősítésére is törekszik e szektor felett. Bár Észak-Koreában néhány éve már elérhetőek a bankkártyás és a QR-kódos fizetések, ezek használata továbbra is főként a Phenjanban élő elitre korlátozódik.

A dél-koreai hírszerző ügynökség munkatársai egy zárt ajtók mögött tartott parlamenti meghallgatáson azt közölték, hogy információik szerint Kim Dzsongun észak-koreai vezető utasítása szerint pontosan rögzíteni kell, hogy mennyi rizs található az országban, és minden erőfeszítéssel a gazdálkodás javításán kell munkálkodni. A hírszerzők szerint a tavalyinál naposabb és melegebb időjárás miatt az idei termés Észak-Koreában már jobb lehet, és a kormány azon fáradozik, hogy a következő hónapokban újra megnyithassa kínai és orosz határait.

Helyi piac az észak-koreai fővárosban Forrás: Hans Lucas via AFP/Eric Lafforgue / Hans Lucas/Eric Lafforgue

Észak-Korea évtizedek óta szenved az élelmiszer-ellátás bizonytalanságától, megfigyelők szerint a nem hatékony gazdaságirányításra pluszteherként nehezednek az atomfegyverek miatti nemzetközi szankciók, a természeti katasztrófák, és legújabban a koronavírus-járvány, amely eddig példátlan határzárat eredményezett.

Kim Dzsongun állítólag elismerte a súlyos élelmezési helyzetet, és bocsánatot kért a polgárok áldozataiért,

amelyeket a koronavírus kitörésének megakadályozása érdekében kellett meghozniuk.
Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a gazdaság idén javuló jeleket mutat, és cáfolta az ENSZ munkatársainak e havi jelentésében foglaltakat, amely szerint a legkiszolgáltatottabb emberek ezreit fenyegeti az éhhalál.

Kína Észak-Koreába irányuló exportja augusztusban már a harmadik egymást követő hónapban nőtt, 22,5 millió dollárra, bár így is töredéke volt a világjárvány miatti zárlatok előtti 2019. augusztusi 219 millió dolláros exportnak.

A segélyszállítmányok

Észak-Korea hivatalosan továbbra sem jelentett be egyetlen koronavírusos esetet sem. Az ENSZ-ügynökségek szerint

az ország a közelmúltban végre elkezdte beengedni a segélyszállítmányokat,

és a Kína által közzétett számok a kereskedelem lassú növekedését mutatják. Hónapok óta először október elején voltak arra utaló jelek, hogy Észak-Korea elfogadja a nemzetközi segélyeket, a nemzetközi szervezet ügynökségei szerint néhány szállítmány már belépett az országba, és most karanténban van az ország kikötőiben.

Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) egészségügyi és élelmiszer-szállítmányai, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által rendelkezésre bocsátott, a világjárvány megfékezését támogató orvosi felszerelések is a már az Észak-Koreába érkezett segélyek között vannak.

Észak-Korea május óta más árukat is beenged az országba, köztük nagy mennyiségű, Kínából érkező, humanitáriusnak tűnő segélyt"

– mondta Chad O'Carroll, az Észak-Korea ügyeivel foglalkozó szöuli székhelyű Korea Risk Group vezérigazgatója.

Edwin Salvador, a WHO észak-koreai képviselője azonban azt nyilatkozta, hogy Phenjan október óta bezárta kapuit a humanitárius segélyszállítmányok elől. A múlt hónap volt az első érdemleges alkalom a világjárvány felbukkanása óta, hogy a rezsim bármiféle segélyszállítmányt befogadott - és a jelek szerint egyelőre az utolsó is.

A legérdekesebb információkat a végére hagytuk, kérjük lapozzon!