25 éven aluliak szja-mentessége: mutatjuk az előnyöket

Debrecen, 2019. július 24. Fiatalok a felsőoktatási ponthatárok bejelentésén, a Pont Ott Party 2019 nevű rendezvényen Debrecenben a Red & White Klubban, 2019. július 24-én. MTI/Czeglédi Zsolt

Nagy jelentőségű bejelentést tett Orbán Viktor miniszterelnök pénteken: 2022-től a 25 éven aluli fiatalokat személyijövedelemadó-mentesség illeti meg. A kormányfő által 130-150 milliárd forintos költségűre becsült intézkedés százezres nagyságrendben érinti majd a fiatal munkavállalókat. Az Origo utánajárt a részleteknek.

Orbán Viktor a munkába lépés támogatását és a foglalkoztatás további javítását tűzte ki célként, megjegyezve: az átlagfizetésig adnának teljes adókedvezményt a fiataloknak. Ezt emelte ki Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter is a kormányfői bejelentés után megjelent közösségimédia-bejegyzésében. A miniszter posztjában azt ígéri, hamarosan újabb részleteket tesznek közzé a bejelentésről.

Fiatalok a felsőoktatási ponthatárok bejelentésén, a Pont Ott Party 2019 nevű rendezvényen Debrecenben Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Tízezrekkel marad több a fiataloknál

A kormányfői bejelentés jelentőségét valójában az mutatja meg, ha áttekintjük, a tervezett teljes adómentesség mennyi pénzt hagy a fiataloknál. Bár a részletszabályok egyelőre nem ismertek, és a kereseti-foglalkoztatási adatok is nyilvánvalóan változni fognak addig, de egyszerű számítással így is hamar láthatóvá válik, mennyi pénz maradhat a fiataloknál.

Magyarországon az átlagkeresetek számos változó mentén térhetnek el egymástól. Különbség van a jövedelmek között régiók, korosztályok, sőt, nemek között is. Az eltérések mellett azonban világosan látszik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból a növekvő tendencia: Magyarországon a bruttó átlagkereset folyamatosan növekszik.

A KSH legutóbb a 2020. októberi, azzal egyidejűleg a tavalyi év első 10 hónapjában mért átlagkereset értékét tette közzé.

2020. októberben a bruttó átlagkereset Magyarországon 397.400 forint volt, mintegy 8,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2020. január–októberben a bruttó átlagkereset 395.300 forintot ért el, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262.900 forintot ért el.

A KSH az adatszolgáltatás kapcsán a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkereseténél a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokat, a költségvetési intézményeket, és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteket veszi figyelembe.

A hivatal közöl természetesen demográfiai jellemzők mentén bontott adatokat is. Ezek szerint,

2020 első három (I-III.) negyedévében a 20 év alatti teljes foglalkoztatásban állók bruttó átlagkeresete 233.396 forint volt, ugyanez a 20-29 évesekre vetítve 340.808 forint.

Mivel összeállításunk készítésekor egyelőre nem ismertek a részletszabályok, ezért az Origo bérügyviteli szakértő bevonásával egyszerű kalkulációt készített a fenti összegek alapján. Eszerint, változatlanul hagyva minden egyéb feltételt,

a 2020. októberi nemzetgazdasági átlagkeresetet alapul véve, a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó kiesésével mintegy 59.610 forint marad a fiatal munkavállalónál, ha jövedelme eléri a nemzetgazdasági átlagkeresetet.

Ez a kalkuláció a legalapvetőbbet jelenti, azaz különböző kedvezmények nélküli számítást a munkavállalói oldalon.

Illusztráció Forrás: Getty Images/Rob Daly

Ez mindenképpen jelentős összeg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a 397.400 forintos átlagkeresetnél a "kézhez kapott", azaz a munkavállalónál jelentkező havi bér a társadalombiztosítási járulékok megfizetése után 264.271 forint jelenleg. Azaz, ezzel az egyszerű kalkulációval nézve, az egyéb paraméterek változatlanul hagyásával, 323.881 forint marad a munkavállalóknál.

Arányaiban szintén jelentősen több pénz marad a fiatalnál akkor, ha - a feltételezés szerint - 20 év alattiként megkapja a bruttó 233.396 forintos átlagbért, ami egyébként egyáltalán nem kiemelkedő összeg, számos szakterületen pedig jóval többet keresnek már a pályakezdők.

Ebből levonások után most 155.209 forintra számíthat, ami viszont

az szja kivezetésével 35.009 forinttal több lenne, azaz 190.218 forint.

Ez azt jelenti, hogy

a fiatal mostani bruttó jövedelmének hozzávetőlegesen heted részével keresne többet,

mint keresett 2020 októberében (megint csak változatlan feltételek, egyéni szociális jellegű kedvezménylehetőségek figyelembe vétele nélkül).

Lakhatás, élelmiszer, közlekedés: sok mindenre jutna belőle

A 25 éven aluli fiatalok szja-mentessége nem pusztán azt jelenti, hogy összegszerűen több marad a fiatal zsebében, pontosabban - egyre inkább - bankszámláján, szabadon elkölthető jövedelemként. Az összeállításunkban szereplő, előzetesen kalkulált összegek azt jelentik, hogy a fiatalok többet költhetnek ruházkodásra, élelmiszerre, kultúrára, vagy ami az egyik legfontosabb: nagyobb eséllyel, bátrabban vághatnak bele önálló otthon megteremtésébe fix jogviszony megléte mellett, vagy épp vehetnek fel lakáscélú hitelt.

A KSH 2019-re vonatkozó, a háztartások életszínvonalával foglalkozó jelentése a mindennapok szempontjából is jó viszonyítási alapot jelenthet arra, hogy milyen konkrét területeken kínálhat a fiataloknak nagyobb mozgásteret a náluk maradó adó.

A KSH a háztartásokon belül az egy főre jutó fogyasztás jelentős változásáról írt, ez például reálértéken 2010 óta 41,7 százalékot emelkedett.

2019-re tekintve azt látni, hogy a háztartások fogyasztása értékében és volumenben minden fogyasztási csoportban bővült, folyó áron leginkább a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatásra, valamint a kultúrára, szórakozásra fordított kiadások nőttek (15,2, illetve 14,6 százalékkal), a legvisszafogottabb növekedési ütem pedig a lakásfenntartás és háztartási energiakiadások terén mutatkozott.

Sok kiadásra több jutna a megmaradó szja-ból Fotó: Csudai Sándor - Origo

A legtöbbet – éves szinten fejenként 325,2 ezer forintot – élelmiszerekre és alkoholmentes italokra adott ki a lakosság, miközben

• lakásfenntartásra és háztartási energiára 246,3 ezer,
• közlekedésre pedig 158,4 ezer forintot költöttek

- írja az elemzés.

Ebből tehát az is következik, hogy a háztartásokra számolt, de egy főre vetített kiadások átlagánál mind az élelmiszerekre, mind a lakásfenntartásra vetített költségeknél önmagában a fiataloknál tartaná azok költségét az átlagfizetésre számolt szja-mentesség.

A háztartások egy főre jutó éves nettó jövedelme 2019-ben meghaladta a 1.610.692 forintot, szemben az egy főre jutó éves fogyasztási kiadással, ami 1.331.858 forint volt. Így tehát a 25 éven aluliak teljes szja-mentessége az egyéni, de a háztartásoknál jelentkező jövedelmi szintet bizonyosan megnöveli, pontosabban, magasabb szinten tartja, azonos bruttó jövedelmi viszonyokat feltételezve.

Az egész gazdaság nyer vele

A KSH információi szerint 2020. szeptember és november között a fiatal (15–24 éves) korcsoportban dolgozók száma 269 ezer fő volt - ez a 2019-es adatokhoz viszonyítva 14,7 százalékos csökkenést jelentett, amire főként a 2020-ban kialakult világjárvány miatti gazdasági visszaesés szolgáltat magyarázatot. A foglalkoztatási ráta ebben a korcsoportban 27,2 százalék volt.

Így a most bejelentett intézkedés nagyjából 260-290 ezer fiatalt érinthet a főállású munkavállalói adatok alapján.

Előzetes számítások szerint a költségvetési hatás valóban a miniszterelnök által jelzett sávon belül, annak vélhetően inkább a felső értékéhez közelebb alakulna, 150, esetleg 160 milliárd forint értékben.

Ez alig néhány százaléka a 2021-es költségvetésbe tervezett, 2600 milliárd forintot meghaladó, szja-ból várt bevételnek, és durván a kétszerese a 2020-ra tervezett eredeti előirányzat és az idei évre tervezett különbségének (ez 74,6 milliárd forint).

Mint a PwC Magyarországnál (PwC) arra felhívták a figyelmet, a bejelentett adómentességi terv megvalósulásával azonban nem kizárólag a fiatal főállású munkavállalók, hanem a munkáltatók, a gazdaság egésze is jól jár, ahogy erre a kormányfői bejelentésre érkező első szakértői kommentárok felhívják a figyelmet.

"A pótlólagos összeg jelentősebb része a fiatal munkavállalóknál maradna, de mivel igen gyakran nettó megállapodást kötnek a felek, sok esetben az adómentesség részben a munkáltató bérköltségét csökkentené" - mondta Honyek Péter, a PwC adószakértője az Origónak.

A magasabb nettó bérek miatt több fiatal hamarabb kezdene el dolgozni, mint eddig tették, az alacsonyabb közterhek miatt pedig kis mértékben tisztulna a gazdaság

- tette hozzá a szakértő.

A PwC szerint több kézzelfogható előnyt hozna az adómentesség:

• Nőne a fiatalok nettó jövedelme, ami pótlólagos keresetet teremtene a gazdaságban.
• Mindezek a hatások csökkentenék a költségvetési kiesést.

Más hatások is jelentkeznének:

• A fiatal munkavállalók kevesebb SZÉP-kártya-juttatást választanának cafeteria juttatásként, mivel esetükben a SZÉP-kártya adóelőnye jelentősen lecsökkenne a bérhez képest.
• A diákszövetkezetekben dolgozó munkavállalókat - akiknek a bére már eddig is mentesült a járulékfizetés és a munkáltatói közterhek alól - semmilyen adó, járulék nem terhelné.
• Az intézkedés egy jelentős kivétel lenne az egykulcsos - mindenkit a jövedelmével egyenesen arányos mértékben terhelő - adórendszer főszabályához képest.

Nyíregyháza, 2018. június 27. Diákmunkások mosogatnak a nyíregyházi Aquarius Élményfürdő konyháján Forrás: MTI/Balázs Attila

A HRPortal megkérdezte szakértők szerint a döntés mindenképpen felpezsdítheti a diákmunkapiacot is. Kurdi Ferenc, a Pensum Diákmunka Szolgáltató Iskolaszövetkezet kereskedelmi igazgatója szerint kétféle következménye lehet a lépésnek:

1. magasabb nettó bért kaphatnak a fiatalok ugyanolyan költségszint mellett
2. a vállalkozások számára „olcsóbbá" válik a diákmunka.

Nagyobb hitelek, rövidebb hitelfutamidő jöhet a 25 éven aluliaknak

A magasabb megmaradó jövedelem természetesen sok piacra közvetlenül kifejtheti hatását. Az egyik ilyen lehet a hitelpiac, hiszen a magasabb jövedelem azt jelentené, akár több és magasabb összegű jövedelem is elérhető lehet a lakosságnak, a pályájuk elején álló, családalapítást tervező fiataloknak.

A magasabb nettó fizetés a hiteligénylésnél több szempontból is előnyös - emeli ki a Bank360 kommentárja a kormányfői bejelentésre reagálva:

• Egyfelől drágább lakást lehet megvenni, hiszen magasabb havi törlesztőrészlet fér bele a jövedelembe, így pedig növelhető a felvett hitelösszeg.
• Másfelől, adott hitelösszeg esetén rövidíthető a futamidő, aminek köszönhetően csökkennek a hitel költségei.
• Harmadrészt pedig magasabb jövedelemmel több kamatkedvezmény használható ki, ami szintén csökkentheti a visszafizetendő összeget.

A szakértők szerint így akár milliókat is spórolhatnak a fiatalok egy 20 éves, 21,9 milliós lakáshitelen.

Példájuk nyomán, ha egy tízéves kamatperiódusú lakáshitelt veszünk alapul, akkor a nettó jövedelem 50 százaléka fordítható törlesztésre, ami a jelenlegi átlaggal számolva 132 ezer forint. Amennyiben 20 éves futamidővel számolunk, akkor a Bank360 kalkulátora szerint a maximálisan igényelhető hitelösszeg 21,9 millió forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig 31.629.120 forint, amennyiben az elérhető legkedvezőbb ajánlatot vesszük figyelembe.

A magasabb, 323 ezer forintos nettó jövedelemből viszont akár 161 ezer forintot is lehet törlesztésre fordítani, így ugyanekkora hitelösszegnél öt évvel rövidíthetjük le a futamidőt, így a teljes visszafizetendő összeg mindössze 29.000.700 forint lenne - vagyis a magasabb jövedelem miatt akár 2,5 millió forintot is spórolhatunk, ha a teljes visszafizetendő összeget nézzük.

Illusztráció Forrás: 123RF

Ha nem a spórolás, hanem a hitelösszeg növelése lenne a cél, akkor a magasabb jövedelemmel a maximálisan igényelhető hitelösszeg – szintén 20 éves futamidővel számolva – 27 millió forintra nő.

Hasonlóan jelentős megtakarítási összegek érhetők el személyi hitel felvételénél.

Ugyanakkor arra fel kell készülni az érintett körbe tartozóknak, hogy amikor a fiatal munkavállaló betölti a 25. életévét, a bruttó béréből elkezdik levonni a 15 százalékos személyi jövedelemadót, vagyis a kedvezményes időszakhoz képest csökkenni fog a nettó jövedelme.

"Ez a hiteligénylés szempontjából azt jelenti, hogy a korábban vállalt törlesztőrészletet alacsonyabb jövedelemből kell kigazdálkodnia, hacsak nem emelkedik a fizetése. A jövedelem csökkenése ráadásul a kamatkedvezmények elvesztését is jelentheti, hiszen a bankok nemcsak az igénylésnél veszik figyelembe a jövedelmet a kedvezmények érvényesítéséhez, hanem a teljes futamidő alatt. Emiatt akár a havi törlesztőrészlet is megemelkedhet" – hívta fel a figyelmet Vrazsovits Rita, a portál elemzője.

Ezt ugyanakkor ellensúlyozza, hogy az életkor emelkedésével általában nő a jövedelem is.

Például a KSH adatsora szerint 2020. I-III. negyedévében a bruttó átlagkereset már 423.567 forint volt a 30-39 éves korosztályban.