A Századvég Gazdaságkutató 2021. januári felmérése szerint úgy a lakosság, mint a vállalatok konjunktúraérzete javult az előző hónaphoz képest. A kutatás eredményei szerint a –100 és +100 közötti skálán értelmezett indexek értéke a lakosság esetében a decemberi –10,6 után –6,4 pontra, míg a vállalatok esetében –16,4-ről –12,2 pontra nőtt. Mindkét mutató tehát kismértékben negatív konjunktúraérzetről árulkodik, amelyet vélhetően a folyamatosan meghosszabbításra kerülő korlátozások is táplálnak, bár a pesszimizmus folyamatosan csökken. A konjunktúraérzet további érdemi javulására akkor lehet számítani, ha a korlátozások jelentős mértékben lazulnak, a gazdaság működése pedig vissza tud térni a normális kerékvágásba.

Forrás: Századvég

A lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe javulást mutatott az előző hónaphoz képest. A legnagyobb javulás az infláció tekintetében volt, itt az index értéke
–25,5-ről –18,9-re növekedett, azonban a háztartások így is ezt ítélik meg a négy mutató közül a legkedvezőtlenebbül. A legkedvezőbb megítélése januárban is a foglalkoztatási helyzetnek volt, az index értéke –6,3-ról –2,9-re emelkedett. Az idősor átlagánál kedvezőbben alakult az anyagi helyzet megítélése, –3,6-ot vett fel az előző havi –8,8 után. A gazdasági környezet megítélése –14,7-ről –11,5-re emelkedett.

Forrás: Századvég

Érdekesség, hogy az előző hónaphoz képest a legnagyobb javulás és a legnagyobb romlás is egy munkaerőpiachoz kapcsolódó kérdés esetében következett be. A legnagyobb javulás azt a kérdést kísérte, hogy a megkérdezett tart-e attól, hogy elveszíti a munkáját a következő 6 hónap során. Az előző havi 31,7 százalék után a válaszadók 42,3 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem tart tőle, míg azok aránya, akik inkább nem tartanak tőle 26,0 százalékról 20,1 százalékra, azoké, akik inkább tartanak tőle, 26,3 százalékról 20,6 százalékra, azoké pedig, akik nagyon tartanak tőle, 14,1 százalékról 13,0 százalékra csökkent. A javulás magyarázata az lehet, hogy makrogazdasági szinten a foglalkoztatás magas, és aki eddig nem veszítette el a munkáját, az kevésbé számít arra, hogy a jövőben elveszíti azt.

Ugyanakkor a munkaerőpiaccal kapcsolatos személyes tapasztalat kedvezőtlenebbé vált. A megkérdezett lakóhelyén tapasztalt munkanélküliség kapcsán az előző havinál többen nyilatkoztak jelentős növekedésről (23,5 helyett 26,5 százalék), míg kevesebben stagnálásról (26,3 helyett 21,4 százalék), illetve kismértékű növekedésről (26,1 helyett 24,9 százalék). A munkanélküliség kedvezőtlenebb megítélése a november óta eredetileg egy hónapig, majd azóta többször meghosszabbított korlátozásokkal magyarázható: a bezárt létesítmények egyre kevésbé tudják megtartani munkavállalóikat. Ez vélhetően azt is jelenti, hogy januárban már nőtt az állásukat elvesztők száma.

Forrás: --

A vállalati konjunktúrakutatás egyes alindexei közül szintén mindegyik javult, de ennek mértéke igen eltérő volt. A legnagyobb mértékben a gazdasági és az ipari környezet megítélése lett kedvezőbb (–29,3-ról –19,5-re, illetve +4,1-ről +14,4-re növekedett a két mutató), miközben a termelési környezet indexe –14,4-ről –13,7-re, az üzleti környezeté pedig –20,4-ről –13,7-re változott. A vállalatok tehát optimistábban, bár továbbra is inkább negatívan látják a helyzetet. Noha arra számítanánk, hogy a vállalatokat sokkal jobban sújtja a vírushelyzet és a korlátozások, ezt a számok vélhetően azért nem támasztják alá, mert ez a vállalatoknak csak egy részét érinti (őket viszont súlyosan), míg a lakosság egészének az élete korlátozások alatt van.

Forrás: --

A vállalati felmérés eredményei alapján a legnagyobb javulás a következő egy év gazdasági helyzetének megítélésében történt, amelyet a vakcinával kapcsolatos várakozások magyarázhatnak. 19,1 százalékról 12,1 százalékra csökkent a jelentős romlást várók aránya, míg kismértékű romlásra 29,7 százalék helyett már csak 22,0 százalék számít. Ezzel szemben változatlanságot 18,5 százalék helyett 22,7 százalék, kismértékű javulást 24,4 százalék helyett 33,0 százalék, jelentős javulást pedig 3,2 százalék helyett 6,2 százalék vár.

A legnagyobb – bár nem jelentős mértékű – romlás a fejlesztésekhez szükséges források előteremtésénél látszik. Ezek előteremtése a decemberi 26,9 százalék után 20,0 százaléknak nem jelent egyáltalán nehézséget, 23,8 százalék helyett 27,6 százaléknak inkább nem jelent nehézséget. Ezzel szemben az előző havi 26,0 százalék után 28,7 százalék nyilatkozott úgy, hogy a forrásszerzés inkább nehézséget jelent, 20,9 százalék pedig úgy, hogy teljes mértékben nehézséget jelent.

A konjunktúraindexről

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőttkorú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva, és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezenfelül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.