Kiszámolták, mennyibe került eddig a világnak a csernobili katasztrófa

Csernobil, 2021. április 15. A csernobili atomerőmű negyedik blokkjának belseje 2021. április 15-én. A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le, majd 2016-ban új, korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot építettek köré negyven ország pénzügyi összefogásával. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 2 milliárd euróba került. Az észak-ukrajnai erőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás volt a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája. MTI/EPA/Oleg Petraszjuk

1986. április 26-én történt a Kijevtől északra található Csernobilban a történelem eddigi legsúlyosabb atomerőmű-balesete. A robbanás következtében beomlott 4. számú reaktorból kiszabadult radioaktív anyagok mintegy 380 millió curie sugárzással szennyezték a környezetet és több mint 200 ezer négyzetkilométernyi terület szenvedett sugárszennyezést. A katasztrófa gazdasági következményei a mai napig éreztetik hatásukat.

A katasztrófa összefoglalója

Az összesítés szerint, a katasztrófát követő több mint 30 évben a Csernobilhoz kapcsolódó költségek - ideértve a károk és a kárelhárítás költségeit is -

700 milliárd dollárra nőttek.

Ez forintban kifejezve - figyelmen kívül hagyva az inflációt - nagyjából 210 ezer milliárd forintnak felel meg.

Ez jóval több, mint például az utóbbi két évtized eddigi egyik legnagyobb katasztrófájának, a 2005-ös Katrina hurrikánnak a költségei, melyet az elemzések 125 milliárd és 250 milliárd dollár közé tesznek.

Az elemzések szerint a csernobili katasztrófához köthető óriási költségek hátterében 12 elsődleges tényező húzódik meg.

1. A baleset által közvetlenül okozott kár
2. A reaktor lezárásának költségei: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és külföldi donorok támogatásával 2 milliárd euró értékben felépítettek egy biztonságosan záródó épületet az összeomló szarkofág köré.
3. Az erőmű körül 30 kilométeres tilalmi zóna létrehozása.
4. Az elsődelegesen érintett nagyjából 200.000 ember áttelepítésének költségei.
5. A sugárzásnak kitettek egészségügyi ellátása.
6. Oroszországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban 7 millió lakos továbbra is kap a balesethez köthető juttatást. Ez Ukrajnában az éves költségvetés 5 százaléka, Fehéroroszországban pedig 6 százaléka.
7. Kutatás annak megállapítására, hogyan lehet a szennyezett ételt biztonságossá tenni.
8. A környezet sugárzási szintjének figyelése.
9. A mérgező hulladékok kezelése és a radioaktív hulladék ártalmatlanítása.
10. A radioaktív anyagok eltávolítása a termőföldről és az erdőkből.
11. Magának a csernobili üzemnek az áramvesztése: a 4. reaktort leállították. az 1., 2. és 3. reaktort 1986 októberében indították újra, ezek 2000 decemberéig termelték az áramot.
12. Fehéroroszország atomenergia-programjának törlése.

A csernobili atomerőmű negyedik blokkjának belseje 2021. április 15-én. A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le, majd 2016-ban új, korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot építettek köré negyven ország pénzügyi összefogásával. Forrás: MTI/EPA/Oleg Petraszjuk

A baleset nemzetközi viszonylatban nem is történhetett volna rosszabbkor. A berlini fal már repedezett, a Szovjetunió végnapjait élte, a tagállamok már a függetlenné válás kapujában voltak.

Ukrajna volt a szovjet világ élelmiszer ellátója, a robbanás ezt a szerepét pusztította el.

A katasztrófa társadalmi hatásai persze ennél is jelentősebbek, és pénzben nehezen kifejezhetők. A fenti összesítés mellett beszédes, hogy az akkor még fennállt Szovjetunió már 1990-ben több 100 milliárd dollárra becsülte Csernobil költségeit, Fehéroroszország pedig 30 éves távlatban 235 milliárd dollárral számol veszteségéként a baleset következtében.

Bár Csernobil területe továbbra is szennyezett, rövid időre biztonságos a látogatása. Érdekesség, hogy amióta ennyire kevés ember lakik ezen a környéken a vadvilág némiképp megélénkült, számos hód, jávorszarvas, farkas és vaddisznó él a zónában. Ukrajna szeretné, ha a csernobili katasztrófa helyszíne a világörökség részévé válna. Pár éve pedig - ahogy az Origo megírta - már napelemes erőművet is üzembe helyeztek az atomkatasztrófa helyszínén. Azóta ráadásul az atomerőművek is teljesen biztonságossá váltak.