A megújuló energiaforrások globális iparága 1999 óta nem látott növekedést produkált a tavalyi évben. Még annak ellenére is, hogy a koronavírus-járvány miatt számos fennakadást kellett elszenvednie a világgazdaságnak – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség friss jelentéséből.

Hatalmas növekedést produkált tavaly a megújuló energiaforrások globális iparága. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentése szerint 1999 óta nem volt ilyen gyors a szektor növekedési üteme – írja a The Guardian. A szervezet szerint ráadásul a 2020-as növekedési ütem a jövőben is folytatódhat.

Az IEA adatai alapján a megújuló energiaforrásokhoz köthető projektek megvalósítási üteme 45 százalékkal bővült tavaly. Miközben a napenergia-projektek növekedési üteme majdnem 50 százalékos volt, a szélenergia-kapacitások megduplázódtak 2020-ban. A háttérben az áll, hogy a vállalatok és a kormányok egyre nagyobb keresletet mutatnak a megújuló energiaforrások iránt.

A friss adatok következtében pedig az IEA igen jelentősen javította a megújulók növekedésére vonatkozó előrejelzését. A szervezet összesen nagyjából 25 százalékkal emelte fel a megújulók kapacitására vonatkozó növekedési várakozását a következő évekre. Az indoklásuk szerint elsősorban Kínában, Európában és az Egyesült Államokban várható jelentős bővülés.

Évtizedek óta nem látott ütemben hasítanak a megújuló energiaforrásokForrás: AFP/Xinhua News Agency/Zhao Ge

Az IEA ügyvezető igazgatója, Fatih Birol kiemelte, a kormányoknak építeniük kell a mostani, rendkívül ígéretes lendületre, és olyan energiapolitikákat kell életbe léptetniük, melyek erőteljesen támogatják a megújulók infrastruktúrájának fejlődését.

Az egyes térségek tekintetében Kínától várható a megújulók iparágának legnagyobb növekedése – miután Kína az elmúlt években a globális növekedés több mint 40 százalékát adta a szektorban. Ráadásul Kína szerepe azért is meghatározó az iparágban, mert az országból hatalmas mennyiségben érkeznek a terület bővítéséhez szükséges kritikus nyersanyagok – mint a szilikon, az üveg, az acél, a réz vagy a ritkaföldfémek.

Mindeközben viszont Kína továbbra is a világ legnagyobb kibocsátója az üvegházhatású gázoknak, elsősorban a szénerőművekkel, melyek szükségesek a folyamatosan növekvő kínai energiaigény kielégítéséhez. A kínai vezetés azonban azt tűzte ki célul, hogy 2060-ra teljesen karbonsemleges gazdaságot építsen ki. Emellett Kína elegendő kapacitást építene ki a megújuló energiaforrásokból ahhoz, hogy a következő 10 évben bezárhasson közel 600 szénerőművet.