Tavaly 52 milliárd darab eldobható arcmaszkot gyártottak, amelyből a becslések szerint 1,6 milliárd maszk végezte a világ óceánjaiban. Ez a mennyiség nagyjából 5500 tonna műanyagszennyezésnek felel meg.

Az eldobható maszkok iránti kereslet - nem meglepő módon - 2020-ban ugrott meg, miután az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) hivatalosan bejelentette, hogy a Covid-19 okozta fertőzés terjedése világjárványnak tekintendő, a kormányok pedig világszerte elrendelték a maszkok használatát.

Ez a hatalmas kereslet arra késztette a gyárakat, hogy teljes kapacitással kezdjenek el eldobható maszkokat gyártani. Különösen a kínai üzemek ontották az árut, 2020 áprilisában az ország megdöbbentő, napi 450 millió legyártott maszkról számolt be.

A koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges eszközöket rakodnak ki egy repülőgépből a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. április 24-énForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A műanyagszennyezés hosszú távú következményei

A becslések szerint 2020-ban közel 1,6 milliárd maszk végezte az óceánokban, ezek általában polipropilénből készültek, amely könnyen felbomlik mikroműanyagra. Habár a mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatását még nem térképezték fel teljesen, tény, hogy ezek a törmelékek napjainkban már rendkívül gyakoriak az ivóvízben. Egyes mérések szerint az amerikai csapvíz 94 százaléka szennyezett mikroműanyaggal.

Az eldobható maszk több mint négyszáz év alatt bomlik le, csakúgy, mint a többi, napi rendszerességgel használt műanyag termék, például az eldobható pelenka vagy a műanyag palack. Egy alumínium doboz lebomlásához 200 év, egy hungarocell csészének 50 év, egy műanyag élelmiszertáskának 20 év kell, míg egy cigarettacsikk eltűnése akár 10 évet is igénybe vesz.

A tenger mélyén évtizedek, sokszor évszázadok alatt sem bomlanak el a műanyagokForrás: Biosphoto via AFP/Paulo de Oliveira / Biosphoto/Paulo De Oliveira

Megoldási kísérletek

Tekintve, hogy a járvány 2021-es évre is kiterjedt és az óceánokat szennyező eldobható maszkok száma valószínűleg csak tovább fog nőni, így különböző vállalatok és szervezetek kezdték el keresni a megoldást a világméretű problémára.

Az egyik ilyen figyelemre méltó kísérlet egy francia startuptól, a Plaxtil-től származik, a cégnél olyan módszert dolgoztak ki a sebészeti maszkok újrahasznosítására, amivel azokat textilipari termékekhez lehet felhasználni. Egyre több kormány, köztük Magyarország is tett intézkedéseket az egyszerhasználatos műanyagok betiltására, ugyanakkor a probléma megoldásához a kutatók szerint mielőbbi globális szemléletváltásra és egyéni felelősségvállalásra is szükség lesz.