A közösségi médiumokban látványosan megnőtt azon témák és bejegyzéseik száma, amelyekről később kiderült, hogy egyáltalán nem igazak, nincs mögöttük tényszerűség. Ám ezzel párhuzamosan a manipulált fotók is futószalagon érkeznek. Nemcsak az aktualitások, de bizony a régmúlt eseményei is más-más képet mutatnak egy-egy jól sikerült, profi Photoshop-művelet után.
A Snopes, az egyik leghíresebb álhírcáfoló oldal nem győzi leleplezni a csalásokat. Korábban éppen arra kreált valaki bizonyítékokat, hogy Hitler és a németek a második világháborúban a földönkívüliek ellen is harcoltak. A hamisító ugyanis egy Flak 88 mm-es légelhárító ágyúra pingált fel olyan jelzéseket, miszerint a fegyver már három repülő csészealjat is kilőtt.
Az alábbi képen ez a manipulált fénykép látható, a találati táblán jól kivehető egy repülő csészealj formája:
A portál azt is kiderítette, hogy a megszerkesztett képet még 2013-ban töltötték fel egy vicces fotókat tartalmazó internetes fórumra, ám pár év múlva, már mint bizonyíték került fel több közösségi oldalra is. A felvétel egyébiránt 1943-ban készült egy német propagandalapba, ahol természetesen szó sem volt a földönkívüliekről.
A fotó hamisságát már 2016-ban leleplezték, azonban az álhírcáfolók most kénytelenek voltak újra akcióba lendülni.
Ugyanis a korábban már megcáfolt hitelességű fotó újra nagy népszerűségre tett szert egyes közösségimédia-felületeken,
sokak fantáziáját pedig ismét megmozgatta a gondolat, hogy a II. világháborúba esetleg földönkívüli fajok avatkoztak be, illetve a hadviselő felek velük is harcban álltak.
Az álhírek (fakenews), azaz a megtévesztő, félrevezető tartalmak a közelmúltban a kommunikációs szektor jelentős problémájává váltak, hiszen a netes közösségi oldalak robbanásszerű elterjedésével igen gyorsan és széles közönséghez eljuttathatók. A hamis és/vagy manipulált információ szándékos létrehozásának és megosztásának célja a közönség félrevezetése.
Amíg a készítők és terjesztők egy része az álhíreket politikai vagy társadalmi manipulációra hasznája, addig mások pénzkereseti céllal koholnak vagy épp osztanak meg hamis tartalmakat.
Bár megállapítást nyert, hogy bizonyos csoportok nagyobb valószínűséggel esnek félretájékoztatás áldozataivá, ettől függetlenül a megtévesztő információk gyors terjedésének mára igen komoly globális gazdasági következményei is vannak. Egy felmérés szerint
az amerikaiak mintegy 63 százaléka ismerte el, hogy előfordult, hogy az álhírek megnehezítették számukra a fontos pénzügyi döntések meghozatalát.
Ráadásul a félretájékoztatás terjedése nemcsak az egyénekre, hanem a társadalom egészére nézve is káros. Politikai bizonytalanságot, és akár jelentős állami és piaci veszteségeket is generálhat a gazdaság számos csatornáján keresztül. A megtévesztő hírek magasabb közegészségügyi költségeket és manipulált hozamokat okozhatnak vagy akár a vállalatok hírnevét is befolyásolhatják. Például 2019-ben a Metro Bank tőzsdei kapitalizációja, vagyis aktuális piaci értéke, 11 százalékkal esett vissza, miután a közösségi médiában megjelent hamis pletykák szerint pénzügyi problémákkal küzd.