Kilencedik alkalommal hirdették ki a Randstad Award hazai győzteseit csütörtökön a Várkert Bazárban rendezett gálaeseményen. 2022-ben a LEGO lett a legvonzóbb hazai munkáltató, a második helyen a Samsung végzett, a harmadik helyet pedig a Mercedes-Benz szerezte meg. Az elmúlt évekhez hasonlóan az IT-szektor a legvonzóbb a hazai munkavállalók számára. A vonzó fizetés és a munkahelyi légkör továbbra is a legfontosabb szempont munkahelyválasztáskor, de idén az európai átlaghoz képest sokkal fontosabb a magyarországi megkérdezettek számára a munkaadó pénzügyi stabilitása is.

Idén kilencedik alkalommal díjazták Randstad Awarddal hazánk legnépszerűbb munkáltatóit. A világ legnagyobb, 31 országban zajló független munkáltatói márkakutatása – melynek idei adatfelvétele 2022 januárjában zajlott –, a Randstad Employer Brand Research 2022-es eredményei alapján 2020 után ismét a LEGO lett a legvonzóbb hazai munkáltató, a tavalyi győztes Samsung most ezüstérmes lett, a Mercedes-Benz pedig megvédte dobogós helyezését.

Saját szektorában különdíjat érdemelt ki a Telenor (azóta Yettel), a Magyar Nemzeti Bank, a Veolia Energia Magyarország, a Teva, a Kempinski, az Ikea, a Coca-Cola, a WizzAir, a Microsoft, a Szerencsejáték Zrt., az Estée Lauder és a DVM group. A legismertebb munkaadó ismét a Tesco lett, míg a Magyar Telekom nívódíjban részesült.

Ismét megvizsgálták azt is, hogy mely szektorok a legvonzóbbak a magyar munkavállalók számára:
Bár a hazai munkavállalók körében továbbra is a telekommunikációs szektor munkaadói márkái a legismertebbek (a kiskereskedelem és a pénzügyi szolgáltatók előtt), a tavalyi eredményekhez hasonlóan az IT-szektor munkaadói a legnépszerűbbek, amelyet az üzleti szolgáltatási szektor (BSS) és a telekommunikációs ágazat követnek.

Ismét a LEGO lett a legvonzóbb hazai munkáltatóForrás: AFP/Imaginechina/Yang Jin

Mi alapján választ a munkavállaló?

A Randstad friss kutatása rámutat, hogy Magyarországon a munkahelyválasztást befolyásoló legfontosabb tényező továbbra is a vonzó munkabér és juttatási csomag – ez évek óta változatlan –, a magyar válaszadók 73 százaléka tartja ezt a leghangsúlyosabb értékelési szempontnak. A nők, az 55 év felettiek és magasabb végzettséggel rendelkezők körében ez az átlagnál is nagyobb jelentőséggel bír.

Az előző évekhez hasonlóan a magyarok most is kiemelten fontosnak tartják a kellemes munkahelyi légkört (68 százalék), amit a vállalat pénzügyi stabilitása (62 százalék), az állás hosszú távú biztonsága (60 százalék), valamint a munka-magánélet egyensúlya (58 százalék) követ. Az a tény, hogy a munkahely hosszútávú biztonságának jelentősége a tavalyi emelkedést követően visszaesett a pandémia előtti szintre, arra utalhat, hogy ismét nagyobb magabiztossággal néznek a munkaerőpiaci változások elé a dolgozók.

A munkavállalók által a legkevésbé fontosnak értékelt szempontok közé tartozik az, hogy a cég a legújabb technológiákat használja (22 százalék), minőségi termékeket és szolgáltatásokat kínáljon (22 százalék), valamint jó legyen a reputációja (15 százalék).

A vonzó munkabér és juttatási csomag az Európában mért adatok szerint (66 százalék) is a legfontosabb tényező munkaválasztáskor, de lényegesen kisebb mértékben, mint a Magyarországon (73 százalék), ami valószínűleg az európai átlagfizetéshez képest alacsony hazai bérszínvonalra utal.

Az egyik legnagyobb eltérés a magyarországi és az európai piacokon mért adatok között, hogy a vállalat pénzügyi stabilitása a kontinens dolgozói számára kevésbé fontos, csupán felük jelölte meg. Az adatokból az is kitűnik, hogy a vállalat jóhírneve sokkal fontosabb Európa válaszadóinak, mint ha csak Magyarországot néznénk.

Azonos szempontok eltérő fontossággal

Itthon a kutatás alapján a nők és férfiak is ugyanazokat a szempontokat tartják a legfontosabbnak munkahely választáskor. Ugyanakkor a női munkavállalóknak jóval fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya, a munkavégzés helye és az otthoni munkavégzés lehetősége – az izgalmas munkakör és a legújabb technológiák használata pedig inkább a férfiakat mozgatja meg.

Minden generáció a vonzó bérezést és juttatási csomagot találja a legfontosabb tényezőnek, illetve a top 5 tényezőben sincs különbség, ugyanakkor a Z-generáció (18-25 évesek) számára a fizetés és a juttatások, valamint a kellemes munkahelyi légkör egyforma fontossággal bír, míg a tőlük idősebbeknél egyértelműen a vonzó fizetés és juttatási csomag áll az első helyen.

A Randstad Employer Brand Research eredmenyeinek ismerteteseForrás: Randstad

Növekvő fluktuáció, magabiztosabb munkavállalók?

2021 második felében a magyar munkavállalók 17 százaléka váltott munkahelyet, többen, mint egy évvel korábban (12 százalék). Jelenleg a váltást is többen tervezik, mint egy évvel ezelőtt: míg tavaly a válaszadók 28 százaléka váltott volna, a 2022 januári lekérdezés során a megkérdezettek 30 százaléka jelezte, hogy a következő fél évben váltani készül.

A 25-34 éves korosztály valamivel nagyobb hajlandóságot mutat erre, mint a többi korcsoport tagjai. Azok között, akik inkább félnek a munkahelyük elvesztésétől, magasabb (44 százalék) a váltást tervezők aránya, mint az ettől kevésbé tartók körében (22 százalék). A munka elvesztésétől való félelem erősebb a kevésbé képzettek, a nők, illetve a legidősebb és legfiatalabb munkavállalók körében. Feltűnő, hogy a szellemi munkakörben dolgozók 2022 első hat hónapjában sokkal többen terveznek váltani, mint egy évvel ezelőtt: míg tavaly 19 százalék, idén 27 százalék tervezi a váltást, ez közel azonos a váltani tervező kékgallérosok hagyományosan magasabb arányával (29 százalék).

Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója elmondta:

A fluktuáció várhatóan jelentős mértékben fog növekedni 2022-ben. Idei első Workmonitor felmérésünk eredménye is azt mutatta, hogy a munkavállalók és a munkaadók közötti dinamika megváltozott, a munkavállalók, különösen a 35 év alattiak egyre tudatosabbak. A munkáltatóknak nagyobb hangsúlyt kell fordítaniuk mind a munkaerő megtartására, mind az új munkatársak bevonzására, újra kell értékelniük az általuk kínált pénzbeli és nem pénzügyi juttatásokat."

A munkakeresők az új munkalehetőség felkutatásában tavaly leginkább a személyes kapcsolataikra és az állásportálokra támaszkodtak. A friss adatokból azonban úgy látszik, hogy jelentősen csökkentek az ajánlások, ami azt jelentheti, hogy ez a csatorna kimerülőben van. Bár mind az álláskereső portálok, mind az ajánlások továbbra is elsődleges források, egyre többen fordulnak professzionális szakmai segítségért, munkaerőközvetítő cégekhez.

Karrierépítés és személyes fejlődés: fokozódó elvárások

A karrierépítést a magyarok az európai átlagnál is fontosabbnak tartják: 65 százalékuk szerint lényeges, de a fiatalabb, 18-34 éves munkavállalók, valamint a felsőfokú végzettségűek körében még inkább így tapasztalható.

Fontos azonban, hogy míg a dolgozók majdnem kétharmada várná el a munkaadójától, hogy át- és továbbképzési lehetőségeket biztosítson számára, addig mindössze 46 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy ez valóban meg is történik. Kedvezőbben látják a helyzetet a 18-24 évesek (60 százalék), igaz, ez egybeesik azzal, hogy az át- és továbbképzés iránti igényük is valamivel erősebb.

IllusztrációForrás: Shutterstock

A fejlődés lehetősége a karrierdöntések során is számít: a hazai válaszadók 62 százaléka nagyobb valószínűséggel dolgozna tovább a munkáltatójánál, ha a szervezeten keresztül át- vagy továbbképezhetné magát.

A kutatás során arra is rákérdeztek, hogy a 2021-es év világeseményei hogyan befolyásolták a munka és a karrier jelentőségét a dolgozók életében. A hazai munkavállalók 31 százaléka érzi úgy, hogy 2021 során fontosabbá vált karrierje, ugyanakkor a dolgozók fele – az európai tendenciának megfelelően – nem érez ebben változást. Azok körében, akik számára nőtt a munka és a karrier jelentősége, többen számoltak be a munkához való hozzáállásuk kedvező előjelű változásáról is: majdnem kétharmaduk érzi úgy, hogy hozzáállása pozitív irányban változott, míg a teljes sokaságnak mindössze kevesebb mint harmada nyilatkozott így.

A rugalmasság még mindig szempont

Míg 10 európai dolgozóból 4 dolgozhat otthonról (38 százalék), addig itthon ez a munkavállalók kevesebb, mint negyedére (24 százalék) igaz, illetve ez az érték jelentősen csökkent a tavalyi, pandémia alatt mért 40 százaléknál. A jelenlegi távmunkások túlnyomó többsége (95 százalék) arra számít, hogy a jövőben is így fog dolgozni, bár a járvány csökkenésével valószínűleg kicsit növekszik majd az irodába történő visszatérés igénye a munkáltatók részéről.

Arról is megkérdezték a dolgozókat, hogy a munka és a magánélet egészséges egyensúlyának fenntartása érdekében milyen lépéseket várnak a munkaadótól: a fizetésen felüli megfelelő kompenzáció (44 százalék), a rugalmas munkarend (40 százalék) és a juttatások (37 százalék) a leginkább kívánt támogatási formák a magyar munkavállalók körében. A rugalmas munkaszervezés fontosabb a nők (45 százalék) és a fiatalabb korosztály, a 18-24 évesek (45 százalék), mint az 55 év felettiek (33 százalék) számára. A karrierfejlesztés mellett a fiatalabb korosztály a fizetett szabadidő célzottabb eltöltését is keresi, míg az idősebb munkavállalók a fizetésen túli kompenzációt részesítik előnyben.

Azt vizsgálva, hogy maguk a munkavállalók mit tesznek a work-life balance érdekében, már szegényesebb kép tárul elénk: minden harmadik munkavállaló nem tett semmit a munka és a magánélet egyensúlyának javítása érdekében, és ezek közül különösen igaz volt az 55 év felettiek felére. A legnépszerűbb saját lépések a rugalmas munkaidő (20 százalék) vagy a kevesebb túlóra (18 százalék) voltak.