Itt vannak az első hírek arról, mi várható az idei görögdinnye-szezonban

Medgyesegyháza, 2021. július 14. A ládákba rakott görögdinnyét targoncával pakolják Békés megyében, Kovács Zoltán gazdálkodó medgyesegyházi telepén 2021. július 14-én. A napokban megkezdődött a görögdinnyeszüret az ország déli térségeiben, és az utóbbi hetek kedvező időjárása miatt kiváló minőségre számítanak a termelők, akik a hőségben jellemző nagyobb keresletet folyamatosan, akár szeptember közepéig is ki tudják elégíteni. Az idén mintegy 3500 hektáron termesztenek görögdinnyét Magyarországon, és mintegy 150-160 ezer tonna termés várható. MTI/Rosta Tibor

A tavalyi 3.500 hektár helyett idén csupán mintegy 2.800-3.000 hektárnyi területen ültettek görögdinnyét a termelők. A termelési, szállítási és munkaerőköltségek megugrása miatt a nyári főszezonban sem számíthatunk 170-180 forint alatti kiskereskedelmi árra kilogrammonként, ami a tavalyi minimumot jelentő 130 forinthoz képest 30-40 százalékos áremelkedést jelent - írja az Agroinform.

„A területcsökkenést a kertészeti ágazatokat sújtó munkaerőhiány, illetve a dinnye értékesíthetőségének bizonytalansága mellett az is okozza, hogy

számos dinnyetermelő döntött úgy, hogy területén inkább szántóföldi gazdálkodást folytat idén.

Ezek a termények (különösen az ukrajnai háború kirobbanását követően) jelenleg kiemelkedő áron értékesíthetők" – mutat rá a dinnyetermő területek csökkenésének okaira Polgárné Sarok Edit, az Agroinform.hu szakújságírója. "További fontos szempont a kiszámíthatóság. Míg a gabonának biztos piaca van, a dinnyeszezon sikere az utolsó pillanatig kétséges: egy hűvösebb nyári időszak éppúgy áthúzhatja a dinnyések számításait, mint egy, a vártnál nagyobb importdömping."

A ládákba rakott görögdinnyét targoncával pakolják Békés megyében (2021 júliusi felvétel) Forrás: MTI/Rosta Tibor

A bizonytalansági tényezőket ugyanakkor bizonyos mértékig képesek csökkenteni a termelők. A hagyományos, magról vetett fajták helyett ma már egyre inkább korszerű hibrid változatok oltott palántáit ültetik ki, amelyek amellett, hogy ellenállóbbak, hamarabb is tudnak beérni.

Sokan csepegtető öntözéssel és talajtakarással hatékonyan tudják ellensúlyozni egy-egy aszályosabb időszak kedvezőtlen hatásait.

Legalább ennyire fontos a vásárlói igényekhez való rugalmas igazodás. A vevők egyre inkább a magnélküli vagy kevés maggal rendelkező fajtákat kedvelik. Emellett ma már jóval nehezebb eladni a 8 -10 kilogrammos hagyományos görögdinnyéket, a vásárlók a jól kezelhető, hűtőszekrényben is könnyen tárolható 3-5 kilogrammos dinnyéket keresik. Egyre kevésbé él már az a hiedelem, hogy a kisebb méretű dinnye kevésbé érett és zamatos, hiszen a hibrid fajták eleve ilyen méretre lettek kinemesítve.

A korszerű dinnyetermesztés persze eleve magasabb kiadásokkal jár, a korszerű palántáknak, illetve azok kiültetésének például sokkal nagyobb a költsége, mint a magról vetésnek. Emellett az öntözés költségei, a dinamikusan emelkedő munkabérigények, valamint a megugró szállítási költségek is jelentősen növelik a termelők ráfordításait, amit a kereskedelmi áraknak is tükrözniük kell. Emiatt

a piacokon és az üzletekben idén a főszezonban is 170-180 forint/kg fogyasztói árakra kell számítani, ami növekedést jelent a tavalyi árakhoz képest.

„Az importverseny idén várhatóan valamivel kevésbé szorítja a majd hazai dinnyetermelőket – jelzi előre az Agorinform szakértője. "Az extrém magas üzemanyagárak miatt a déli országokból (elsősorban Spanyolországból, Olaszországból és Görögországból) a nagy távolság miatt képtelenség lesz dömpingáron dinnyét szállítani Közép- és Észak-Európába. Korábban az Ukrajnában termelt dinnye is olcsó konkurenciát jelentett, de a termőterületek egy részének környékén jelenleg is harcok folynak, az emiatt kieső szállításokat nem csupán a hazai, hanem a lengyel és a német piacon is lehetőség nyílhat részben magyar dinnyével kipótolni" - tette hozzá.