Évekig tagadta, aztán idén május elején Kim Dzsongun váratlanul elismerte: nem pusztán jelen van, hanem tombol a koronavírus-járvány az országban. Annak kitöréséért Dél-Koreát okolta, és bosszúval fenyegetőzött. A halálos áldozatokról szóló adatokat az állami vezetés és a pártapparátus a külföldi szakértől véleménye szerint valószínűleg meghamisította, elképesztő módon csak a tényleges áldozatok számának töredékét közölve.
Észak-Korea egyébként a haláleseteket sokszor „kimerültséggel", és „gyógyszertúladagolással" magyarázta,
ahelyett, hogy elismerte volna: elvesztette a kontrollt a járvány terjedése felett.
Az Origo mindennek kapcsán nemrég bemutatta azt is, hogy az ország hivatalos ideológiáját, azaz a teljes önellátás elvét követve folyamatosan kitartott amellett, hogy az országnak külső segítség nélkül kell kezelnie a helyzetet - annak ellenére is, hogy az ottani egészségügyi rendszer az egyik legfejletlenebb a világon.
Ennek tükrében meghökkentőnek hatott Kim Dzsongun lépése, aki minden előjel nélkül augusztus 10-én már azt jelentette be, hogy a koronavírus járvány elhagyta az országot. A vezető ezen a napon egyúttal a májusban bevezetett szigorú járványellenes intézkedések feloldását is elrendelte, hangsúlyozva, hogy a járvány ellen felállított "acélkemény" határokat egészen a globális egészségügyi válság végéig fenntartják.
Ri Csung Gil, a kommunista állam járványügyi bizottságának elnöke a Covid-19-cel kapcsolatban így nyilatkozott:
Észak-Korea hivatalos halálozási rátája 0,0016 százalék volt, mintegy 4,77 millió fertőzöttből 74-en hunytak el, ami 'példátlan csoda' az ország életében."
Az állítás erősen megkérdőjelezhető, tekintve, hogy a járvány súlyosságát maga az előszámú vezető is elismerte, és az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) is erős kétségét fejezte ki a számok hitelessége kapcsán.
Phenjan szerint házi készítésű gyógyszerekkel, karanténnal, valamint "az észak-koreai stílusú szocialista rendszer" előnyeire támaszkodva győzték le a járványt.
Kim Dzsongun azonban sajátosan értékelte az állami apparátus teljesítményét a koronavírus-járvánnyal összefüggésben. Kiderült, hogy még május elején
politikai fogolytáborokba küldtek több száz járványügyi és biztonsági tisztviselőt,
őket téve felelőssé a járvány nem megfelelő kezeléséért és terjedéséért.
Egy phenjani forrás a Daily NK-nak azt nyilatkozta, hogy május elején zárták politikai fogolytáborba azt a 450 embert, akik "kapcsolatban álltak az észak-koreai vezető személyes biztonságával".
Bármiféle tárgyalás nélkül hurcolták el őket, és teljesen valószínűtlennek tűnik, hogy visszatérnek a társadalomba"
- állította a névtelen belső informátor..
A forrás szerint a tisztviselőket titokban tartóztatta le az Állambiztonsági Minisztérium, míg a katonai biztonsági hivatal, a Központi Ügyészség és a Központi Bíróság a védelmi minisztériummal együtt "nyomozott" és ítélkezett az ügyekben.
A letartóztatások előzményeként a következő eseményt nevezték meg a "nyomozás" elindításának okaként: május 1-jén Kim Dzsongun közös fotót készített azokkal a phenjani egyetemi hallgatókkal és fiatal munkásokkal, akik részt vettek az észak-koreai hadsereg megalakulásának 90. évfordulója alkalmából rendezett április 25-i katonai parádén.
Egy egyetemi hallgató, aki részt vett ezen a fotózáson, rövidesen megfertőződött a koronavírussal.
A hatóságok ezt olyan súlyos incidensnek tekintették, amelyet nem lehetett figyelmen kívül hagyni, mert az ország legfőbb vezetőjének személyes biztonságával kapcsolatos kérdésről volt szó.
Azokat az embereket, akik a fotózás előtt nem tudták kiszűrni az ezen résztvevő betegeket, politikai fogolytáborba hurcolták. Az eseményre kirendelt védelmi minisztérium 10-es irodájának vezető kádere, családja és más személyek az ítélet szerint olyan ellenforradalmi cselekményt követtek el, amely súlyosan veszélyeztette a forradalmi vezetés személyes biztonságát."
- nyilatkozta egy másik forrás.
Bennfentes információk szerint sokakat az Állambiztonsági Minisztérium által működtetett táborokba küldtek. Ezekbe a táborokba kerülnek a legsúlyosabb politikai bűnözők, és ha valaki egyszer ilyen helyre kerül, általában soha nem szabadulhat.
Ezzel párhuzamosan vidékieket is letartóztattak, ha kiderült, hogy pletykáltak a fotózással kapcsolatos incidensről környezetükben.
A letartóztatott emberek többek között ilyen megjegyzéseket tettek: "Emlékfotót készítettek Kimmel, amikor a fotós köhögött"; "Lázas volt, de azt hitte, hogy csak megfázott, és nem mondta le részvételét a fotózáson." Azonban, ha a pletykálkodó pilóta, összekötő tiszt, nemzeti hős volt, vagy szoros kapcsolatban állt Kim Dzsongun-nal, akkor mentesült a büntetést alól.
Az állambiztonsági minisztérium figyelmeztette az embereket, hogy töröljék ki az emlékezetükből a táborokba hurcoltakat, mintha soha nem is léteztek volna.