A következő tél még keményebb lesz Európában

katar doha
Dohai csendélet
Vágólapra másolva!
A nagy LNG-exportőrnek számító Katar szerint Európa gondjai 2025-ig is fennmaradhatnak, az orosz gáz teljes leváltásához pedig új atomerőművekre és több szén használatára lenne szükség.
Vágólapra másolva!

Ha az orosz gáz nem talál ismét utat Európába, akkor a következő év tele sokkal rosszabb lehet, mint ami az idei évet jellemzi – közölte Szaad al-Kaabi katari energiaminiszter. Az állami gáztársaság, a QatarEnergy élén álló politikus szerint a felhalmozott készleteknek köszönhetően az idei télen valószínűleg nem lesz gond az európai gázellátással, de a készletek újratöltése nagyobb kihívást fog jelenteni, sőt a gondok akár 2025-ig is eltarthatnak – számolt be róla a Vg.hu.

A világ egyik legnagyobb LNG-exportőrének számító Katarral több európai ország vette fel a kapcsolatot újabb források után kutatva, ám Szaad al-Kaabi nem látja Európa jövőjét orosz gáz nélkül. Ez esetben szerinte a kontinens óriási és hosszan elhúzódó problémákkal néz szembe, ugyanis egész egyszerűen nincs elegendő gáz, amely az orosz forrásokat képes lenne pótolni. Csak óriási atomerőművek, a szén és az olaj áramtermelésre való használata lehet megoldás. A katari politikus egyébként nem mond újat, hiszen számtalan energetikai szakértő és energiapiaci szereplő van hasonló véleményen a következő európai fűtési szezonnal kapcsolatban.

Esti látkép Dohában Forrás: Pixabay

Az uniós piacra tavaly mintegy 155 milliárd köbméternyi orosz gáz érkezett, a teljes fogyasztás mintegy a 40 százaléka. Brüsszel ezt a függőséget az LNG-n túl az Algériából, Norvégiából és másoktól érkező vezetékes szállítások és az LNG segítségével igyekszik pótolni. A vezetékes szállítások növelése azonban mindössze 10-20 milliárd köbmétert válthat ki a közeljövőben. A maradékot a tervek szerint az LNG-szállítások növekedése és a felhasználás visszafogása fedezné.

Katar LNG-szállítmányainak 70 százalékát ugyanakkor Ázsiának adja el hosszú távú szerződések alapján, Európába csupán termelésének 10-15 százalékát tudja átirányítani. Nagy-Britannia például csaknem egy évvel ezelőtt kezdett tárgyalásokba az emírséggel, hogy a szigetország végső ellátója legyen. Kaabi nemrég a brit energiaügyi miniszterrel is találkozott, de azt mondta, egyelőre nehéz megmondani, mikorra sikerülhet megegyeznie a két országnak.