Szörnyű katasztrófa jöhet a világűrből, amely megbénítaná a világkereskedelmet

Egy koronakidobódás illusztrációja

Újra fellendülőben a világkereskedelem, különösen azt követően, hogy a koronavírus-járvány után tengeri áruforgalom bonyolítását lassító kínai lezárások is enyhülnek. Ám vannak azonban olyan, előre nem látható kockázatok, melyek újra súlyos katasztrófákhoz vezethetnek. Egy figyelmeztetés szerint az egyik ilyen kockázat forrása pedig maga a Nap.

Mára szinte közhellyé vált, hogy a világkereskedelem, a szállítmányozás, és a globális beszállítói láncok megszenvedték a koronavírus-járványt. Miközben gyakran akadozott a teljes ellátási lánc, a konténerek árai az egekbe szöktek, és csak nemrég álltak vissza a korábbi, normális szintekre. A standard konténer szállítása a Kína és az USA nyugati partja közti kereskedelmi útvonalon ma 1400 dollárba kerül,

ami 93 százalékos árcsökkenés a 2021 szeptemberében mért, 20.600 dolláros csúcshoz képest.

Az elmúlt időszakban főképp a koronavírus-járvány miatti kínai korlátozások nehezítették a globális kereskedelmet. A kínai lezárások a konténerek terén különösen nagy problémát jelentettek, ugyanis Kínában gyártják a konténerek nagyjából 90 százalékát.

Előre nem látható kockázatok is fenyegetik a világkereskedelmet Forrás: shutterstock

A járvány enyhülése és a szigorú kínai korlátozások feloldása most optimizmusra ad okot a szállítmányozási szektorban. Vannak azonban olyan elemzők, akik szerint egy távoli fenyegetéssel is szembe kell néznie nemcsak a kereskedelemnek, de az egész világgazdaságnak.

Ezek pedig a Napból érkező lökéshullámok, pontosabban az úgynevezett koronakidobódás

– írja a gCaptain.

Amikor a sarki fény még Kubában is látszódott

1859. szeptember 2-án Richard Carrington csillagász először észlelt úgynevezett koronakidobódást a Nap felől. A felfedezését mások is megerősítették, és a gyakran csak napviharnak nevezett jelenség hatása elképesztő volt. A sarki fényt még Kubában is lehetett látni, ám ennél drámaibb hatás volt, hogy

az Egyesült Államokban és Európa szerte meghibásodtak a kor fejlett eszközeinek számító távíróvezetékek.

Ez nemcsak kommunikációs káoszt okozott, hanem még futótüzeket is előidézett.
Koronakidobódásnak azt a jelenséget nevezik, amikor a Nap felső légkörének egy része kilökődik a világűrbe. Ha pedig az így kilökődött töltött részecskék elérik a Föld légkörét, akkor geomágneses viharokat is előidézhetnek.

Beláthatatlan következményekkel járna, ha megismétlődne az 1859-es napvihar Forrás: Afp

Tekintve pedig napjaink áramtermelését, illetve a világ elektronikai függését, az ilyen viharokból adódó károk mérete hatalmas lehet.

Egyes becslések szerint a károk 2000 és 20.000 milliárd dollár között mozognának egy újabb Carrington-esemény esetén.

Ezek azonban csak a közvetlen anyagi veszteségek lennének. Vagyis ebben nincsenek benne a világítás, a légkondicionálás és az ipari termelés járulékos veszteségei, vagy az esetleges emberi áldozatok, például a kórházi berendezések meghibásodásainak következtében.

2012-ben szerencsénk volt

A legutóbbi jelentős koronakidobódás 2012-ben volt. Ez annyira erős volt, hogy még a Földről is megfigyelhető volt egy villanás az égen. A kidobódás nagyjából tízszer erősebb volt minden olyan kidobódásnál, melyet az emberiség modern műszerei eddig mértek.

Az esemény mégsem okozott olyan problémákat, mint 1859-ben. Ennek oka, hogy a hatások nagyban függnek a Nap állásától, illetve attól, hogy hol történik meg a kidobódás.

2012-ben tehát az emberiségnek szerencséje volt, mivel a kilökődő részecskék elkerülték a Földet.

A tudósok azonban ma is folyamatosan tanulmányozzák a koronakidobódások esetleges hatásait. A modern elektronikai eszközök ugyanis a biztonsági intézkedések ellenére sincsenek felkészülve arra, ha egy nagyon erős kidobódás közvetlenül elérné a Földet. Az emberiség egyszerűen sokkal sérülékenyebb most, mint 1859-ben volt.

2017-ben egy számítógépes vírus bénította meg a Maersk flottáját Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Sina Schuldt

A gCaptain összefoglalója emlékeztet rá, hogy 2017 júniusában komoly fennakadásokat okozott a globális kereskedelemben is, amikor egy számítógépes vírus miatt a Maersk szállítmányozó óriás szinte teljes hajóflottája leállt.

Ekkor 150 országban mintegy 200 ezer számítógép volt érintett, a károkat pedig több milliárd dollárra becsülték.

Ehhez képest egy, a Földet közvetlenül elérő, különösen erős koronakidobódás nem csupán néhány számítógépet károsítana meg. Műholdak, számítógépek, navigációs és kommunikációs eszközök tömegét érintené egy ilyen katasztrofális esemény. Másképpen fogalmazva: tönkremenne, de legalábbis leállna mindaz, ami a tengeri kereskedelem jelen formájában való működtetéséhez nélkülözhetetlen.

Ez történne, ha nem lenne szerencsénk

Ennek következkezményei pedig beláthatatlanok lennének. Konténerekkel megrakott hajók ragadnának a tengeren, vagy épp létfontosságú ömlesztettáru-szállítmányokra (például gabonára) várnának hiába címzettjeik. Ez a világ számos pontján távoli problélmának tűnik, holott beláthatatlan következményekkel járhat a tengeri kereskedelem leállása egy brutális erejű napvihar következtében.

Emberek tömegeinek túléléséhez nélkülözhetetlen élelmiszer-szállítmányok ragadnának a tengeren, gigantikus olajszállítmányok sorsa válna bizonytalanná, létfontosságú illetve az emberek alapvető ellátásához tartozó termékek alapanyagai nem jutnának el a gyártókhoz.

Pontosan nem belátható, de mindenképpen súlyos, a kereskedelem lebénulásán keresztül a világgazdaság egészének összeomlásával fenyegető helyzetet teremtene az, ha a Napnál ismét jelentős méretű koronakidobódás játszódna le. Bár a súlyát, az okozott károk nagyságát nem lehet pontosan meghatározni előre egy ilyen eseménynek, de elegendő csak két kortárs példára utalni ahhoz, hogy lássuk, mekkora katasztrófa van kódolva a napkitöréskbe:

• Amikor az Ever Given nevű óriási konténerszállító hajó 2021-ben néhány napra teljesen elzárta a Szuezi-csatornát, a tengerhajózás egyik legfontosabb útvonalát, akkor csak az a néhány napos forgalombénulás az átjárón dollármilliárdokban mérhető veszteséget okozott a világgazdaság egészének.
• Az orosz-ukrán háború számos neuralgikus kérdése közül tavaly ősszel az egyik az ukrajnai gabonszálíltó hajók ügye volt, vagyis az, hogy ezek a hajók hogyan, miként tudnak kihajózni a Fekete-tengerről a Földközi-tenger, majd más irányokba a háborús helyzetben. Ukrajna ugyanis a világ egyik legfontosab gabonatermelő országa (de említheténk az étkezési célú olajat is), az ott aratott terményektől több távoli ország, köztük nagyon szegény afrikai államok és az ott élők élelmiszerellátása is függ.

Ez a két példa is érzékelteti: óriási jelentősége van annak, hogy a tengeri kereskedelem zavartalanul bonyolódhasson minden körülmények között. Ha viszont ezt egy olyan, ráhatásunk nélküli esemény blokkolja globálisan, mint egy koronakidobódás, annak következményei nagyon súlyosak lennének.

Egy megjósolhatatlan katasztrófa

Azt, hogy pontosan mekkora az esélye annak, hogy egy erős koronakidobódás közvetlenül elérje a Földet, és jelentős károkat okozzon, nehéz pontosan kiszámítani. Egy 2012-es tanulmány 12 százalékos esélyt adott annak, hogy a következő 10 évben bekövetkezik egy, az 1859-eshez hasonló esemény.

Egy másik, 2020-ban készített kutatás arra jutott, hogy

10 éves távlatban egy 2012-eshez hasonló esemény esélye 1-9 százalék, míg az 1859-es esemény valószínűsége csupán 0,02 és 1,6 százalék között mozog.

A frissebb elemzések szerint tehát igen kicsi az esélye annak, hogy a koronakidobódás a közeljövőben hatalmas globális katasztrófát okozzon. Mindazonáltal az elmúlt évek váratlan eseményei rámutatnak, hogy fel kell készülni az előre kalkulálhatatlan vagy valószínűtlen problémákra is.