Életbe lép az új rendszer, kemény feladatot kapnak a cégek a hulladék kezelésében

szemét, hulladék, ember, usa, fogyasztás, fogyasztói társadalom, ökológiai lábnyom
Environmental activist Rob Greenfield talks to tourists while walking aound Beverly Hills, California May 16, 2022 wearing a suit filled with every piece of trash he has generated living and consuming like a typical American for one month to raise awareness about how much garbage just one person generates. - Greenfield is currently on day 27 of the 30-day project and is wearing 63 lbs (28,5kg) of trash. We all know someone with a rubbish fashion sense, but Rob Greenfield is proud to be wearing garbage -- it's all part of a plan to show just how much trash we unthinkingly throw away every month. The campaigner is wandering the streets of Los Angeles and surrounding cities in a specially designed suit that holds all of the junk he has produced over the last few weeks. (Photo by Robyn Beck / AFP)
Vágólapra másolva!
Hamarosan indul az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer. Az új szabályozással hazánk nagy lépést tesz a körforgásos gazdaságra történő átállás felé. Az érintett cégekre most sok feladat hárul, és alig több mint három hónapjuk maradt felkészülni. A változás nem csak a gyártókat érinti, amennyiben pedig egy vállalat nem tud megfelelni a követelményeknek, akár a tevékenységének felfüggesztésére is számíthat – hívja fel a figyelmet az EY.
Vágólapra másolva!

Elfogadta a kormány a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló rendeletet. A szabályozás értelmében

2023. július elsejétől a gyártó - vagy külföldről behozott cikk esetén az első belföldi forgalomba hozó - a termék életciklusának végén, a hulladék kezeléséért is felelőssé válik.

A rendszer hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország, az EU-s céloknak megfelelően csökkenteni tudja a települési hulladék újrafeldolgozásának arányát.

Illusztráció Forrás: tudatosvasarlo.hu

Az unió célja, hogy 2025-re 55 százalékra, 2030-ra 60 százalékra, majd 2035-re 65 százalékra növelje ezt az értéket minden tagállam.

Hazánkban 2014 és 2021 között az Eurostat adatai szerint ez az arány 30-38 százalék között alakult.

„Most alapjaiban kell változtatni azon, hogy hogyan tekintünk a hulladékra" – mondta Heinczinger Róbert, az EY adópartnere. „Köztudott, hogy élelmiszerbiztonság ma műanyagcsomagolás nélkül nincs. Azonban azt már nem lehet megkerülni, hogy mindenki átgondolja, mennyi hulladékot termel, tud-e például hatékonyabban vagy másképp csomagolni. Enélkül szinte elképzelhetetlen, hogy sikeresen át lehessen térni a lineárisról a körforgásos gazdaságra" – tette hozzá.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartoznak majd többek között a csomagolások, az elektromos és elektronikus berendezések, elemek és akkumulátorok vagy például a reklámhordozó papír is.

A gyártóknak és kereskedőknek, utóbbiak esetében a magyarországi első forgalomba hozónak július 1-jétől tehát gondoskodniuk kell a hulladék kezelésééről. Ezt főszabály szerint díjfizetés ellenében a koncessziós társaság biztosítja a vállalatok számára, míg bizonyos esetekben egyéni teljesítésre is lehetőség nyílik.

Az új modell bevezetésével számos feladat hárul a cégekre. Az érintetteknek nyilvántartásba vételi kötelezettségük van, amit követően adatot kell szolgáltatniuk a hulladékgazdálkodási hatóság felé és díjat fizetni a koncessziós társaságnak.

„A fentieket érdemes nagyon komolyan venni,

Ha tehát valaki nem regisztrál be a rendszerbe vagy nem képes megfelelő időben és minőségben adatot szolgáltatni súlyos következményekkel nézhet szembe" – hangsúlyozta Heinczinger Róbert.

Az új rendszer bevezetése érinti a környezetvédelmi termékdíjat is, ami már tavaly átalakult. A forrásteremtés a továbbiakban nem célja ennek a szabályozásnak, a fogyasztói szokások megváltoztatása, a keresletbefolyásolás ugyanakkor a jövőben is fontos marad. 2023. július 1-jétől a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat levonják a jelenlegi termékdíj tételekből, amit a szokott módon a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) kell majd megfizetni.