A kínai statisztikai hivatal adatai szerint az országban a fogyasztói árak növekedése 0,7 százalékra lassult márciusban a februári 1 százalékról. Az elemzői várakozások átlagában a februárival megegyező, egyszázalékos infláció szerepelt márciusra. A kormány az idei évre mintegy 3 százalékos átlagos inflációval számol a tavalyi 2 után.
Ezzel Kínában 2021 szeptembere óta a legalacsonyabb szintre lassult az éves infláció az első tavaszi hónapban azért, mert jelentősen mérséklődött az élelmiszerár-növekedés.
Ráadásul a kínai statisztikai hivatal jelentése szerint a termelői árak éves szinten már a hatodik egymást követő hónapban mérséklődtek márciusra, amely ugyancsak jótékony hatással volt a teljes inflációra.
Mindez azért fontos, mert Kína jelentős szerepet vállal a világgazdaság alakulásában, így az ottani történések jelentősen kihatnak a nyugati gazdaságokra is.
Fontos megjegyezni, hogy a kedvező inflációs adat ellenére a kínai GDP növekedés továbbra is gyenge (az elvártakhoz képest), így
a jelenlegi gazdasági környezetben számítani lehet egy gazdaság élénkítő csomagra, amely felfűtheti a növekedést.
Ez további pozitív hatást gyakorolhat a Kínával kereskedő országok gazdaságaira. Az élénkítés első jele lehet, hogy a kínai jegybank váratlanul csökkentette az ottani pénzintézetek úgynevezett kötelező tartalék szintjét, ami első hallásra kissé megfoghatatlan intézkedés, ami valójában annyit jelent, hogy a bankok több pénzt pumpálhatnak (például hitelek formájában) a gazdaságba. Ez már önmagában is erősítheti a gazdaság növekedési pályáját, másik oldalról persze kissé sérülékenyebbé teszi a kínai bankokat.