Kiderült, hogy mik az óriási színes medencék Chilében - fotók

San Pedro de Atacama, 2023. április 21. Lítium kivonásához használt sósvizes medencék az SQM chilei vegyipari vállalat bányájában, az Atacama-sivatagban, az észak-chilei San Pedro de Atacama környékén 2023. április 18-án. MTI/AP/Rodrigo Abd

Lítium kivonásához használt sósvizes medencéket fotóztak az SQM chilei vegyipari vállalat bányájában, az Atacama-sivatagban, az észak-chilei San Pedro de Atacama környékén április 18-án. Ezek a felvételek láthatók cikkünkben, melyek azzal egyidőben készültek, hogy az ország elnöke bejelenette: állami kézbe veszik a lítiumipart.

Bár elsőre nem tűnik nyilvánvalónak, de ennek a távoli országban történt bejelentésnek közvetve világszerte jelentős következményei lehetnek, már ami az elektromos autók gyártását illeti. Ezek meghajtásához - illetve a mobiltelefonokhoz, és más elektronikai eszközökhöz - ugyanis lítiumra épülő akkumulátoros technológiákat használnak. Chile pedig a világpiac egyik legfdntosabb ellátója ebből a nyersanyagból. Gabriel Boric chilei elnök bejelentése pedig azt jelenti, hogy

a kitermelési koncessziók helyett az állam közvetlenül részt vesz a lítiumtermelésben, nemzeti vállalat felállításával.

Boric azt is közölte, hogy ettől a nemzeti vállalattól azt várják, hogy a lítiumipart Chile egész gazdaságának pillérévé tegye - bár ez nagyjából már most is így van -, méghozzá környezetkímélő módon (a lítium kitermelése rendkívül környezetterhelő, és kifejezetten víz- és energiaigényes ipari tevékenység).

Boric ugyan nem tért ki név szerint rájuk, de a Mining.com portál értékelése szerint egyértelműen a Chilében jelenleg is működő két nagyvállalatra, az Albemarle-re és az SQM-re utalt azzal, hogy a chilei vezetés bízik abban, hogy a most a lítiumbányászatban működő cégek nyitottak lesznek jelenlegi szerződéseik újratárgyalására az állami részvétellel kapcsolatban.

Chile lépésével Mexikót követi. A közép-amerikai ország tavaly jelentette be saját lítiumiparának államosítását, és egy regionális "lítiumszövetség" létrehozását, melybe Argentínát, Bolíviát és Chilét hívná meg.

Ez utóbbi három ország alkotja együttesen az úgynevezett lítiumháromszöget, mely a világ ismert lítiumkészletének 65 százaléka felett rendelkezik.

A három ország együttesen a világtermelés 29,5 százalékát adta 2020-ban.

Elképesztően látványos felvételek készültek ezekben a napokban a chilei lítiumbányászatról, melyeket az alábbi galériába rendeztünk Nézze meg őket - kattintson a képre!

Argentína, Chile, Bolívia és Brazília pedig egyfajta "lítiumkartell" létrehozását vizsgálja, amely Dél-Amerika feldolgozási kapacitásának bővítéséért lenne felelős, a bányászott lítium nagyobb részét közvetlenül akkumulátorokban hasznosítva - azaz ezek az országok ezzel az elektomos autók gyártásába kapcsolódnának be saját akkumulátorgyártó iparral. Chile szerepe pedig kiemelkedő ezen országok között is, mivel a világpiaci kínálat 30 százalékát adja (azaz a termelési hányaddal megegyező részesedése van a ténylegesen piacra kerülő készletekben), és 2025-re megduplázná jelenlegi kitermelését 250 ezer tonna lítium-karbonát egyenértékre.

Azt persze még nem lehet pontosan megmondani, milyen változások várhatók a lítium piacán Chile döntése nyomán, hogyan alakulnak majd az állami színrelépés után az árak, milyen ütemben és milyen irányban változik a kínálat. Az viszont bizonyos, hogy a chilei döntésnek közvetlen hatása lesz az elektromos járműveket gyártó cégek munkájára.