Hatályba lépett az új építési törvény

Egyre magasabbra emelkedik a székesfehérvári kórház új tömbje, Székesfehérvár, építkezés, magyarépítők, kivitelezés, belgyógyászati épület, egészségügyi fejlesztés
Vágólapra másolva!
Az új jogi szabályozásnak köszönhetően mostantól egységes törvény vonatkozik az összes állami építési beruházásra, és elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozásokat kívánják bevonni az állami projektekbe.
Vágólapra másolva!

A Magyar Közlöny 154. számában jelent meg a 2023. évi LXIX. törvény az állami építési beruházások rendjéről, amely a 60. paragrafusa szerint a kihirdetését követő 8. napon, azaz november 8-án lépett hatályba.

A jogszabálynak köszönhetően mostantól egységes törvény vonatkozik az összes állami építési beruházásra.

A törvény mindazokat a beruházásokat érinti, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszíroznak.

A törvény júliusi parlamenti ismertetésekor Lázár János építési és közlekedési miniszter elmondta: a jogszabály garantálja a kiszámíthatóságot az építésben részt vevők számára, célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság. A tárcavezető patriótának nevezte a jogszabályt, amellyel elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozásokat kívánják bevonni az állami beruházásokba - idézi vissza a Magyar Építők.

Hatályba lépett az új építési törvény Magyarországon Forrás: magyarepitok.hu

A most hatályba lépett új törvény öt fejezetben és 82 paragrafusban rendelkezik az állami építési beruházásokról. A törvény főbb céljai a következők:

  • segíteni az állami beruházások során a végrehajtás hatékonyságát, valamint biztosítani a beruházások szereplői számára kiszámíthatóságot;
  • erősíteni az állami építési beruházások átláthatóságát, különös figyelemmel a beruházási költségekre;
  • meghatározni az állami építési beruházások résztvevőinek feladatait, egymáshoz való viszonyukat;
  • megállapítani az állami építési beruházások alapvető szabályait az előkészítéstől a tervezésen, az építőipari kivitelezési tevékenységen át a létrejött építmény üzemeltetéséig és fenntartásáig, figyelemmel a költséghatékonyság, a költségvetési és uniós források eredményes és célszerű felhasználásának követelményeire, valamint a környezeti fenntarthatóság elvére.