Napokon belül kitörhet a világ egyik legveszélyesebb vulkánja, hatalmas pusztítást okozhat

Grindavik, 2023. november 13. Gőz szivárog egy meghasadt út repedéséből az Izland délnyugati részén fekvő Grindavik városban 2023. november 13-án. A városl lakóinak evakuálására azt követően került sor, hogy rendkívüli intenzitású földrengések rázták meg a régiót. A rengések vulkáni aktivitást jeleznek, a föld mélyén fortyogó láva a szakértők szerint megindult a felszín felé, és akár napokon belül kitörhet a vulkán. A szigetországban rendkívüli állapotot hirdettek, mintegy négyezer embernek kellett elhagynia otthonát. MTI/AP/Brynjar Gunnarsson

Napok óta veszélyhelyzet van Izland szigetének délnyugati térségében: vulkánkitörés fenyeget, melynek bekövetkezése a sziget történetének egyik lehetséges legnagyobb katasztrófájának nyomasztó képét vetíti előre. Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket a természeti csapás lehetséges forgatókönyvei kapcsán!

Ahogy arról az Origo beszámolt, néhány napja több ezer lakost evakultak Grindavík településről és környékéről, miután egyetlen nap alatt 900 földrengést regisztráltak a térségben. Ezzel több tízezerre nőtt az október 25-én kezdődött rengések száma, ami pusztító erejű vulkánkitörés veszélyét vetíti előre. Izlandon egy aktív, működő vulkánképződmény működésbe lépésétől tartanak, mint történt az 2010-ben, egy gyilkos, brutális kirobbantásától a föld alatt ható erőknek - mutatja be a Bloomberg. Izlandon jelenleg rendkívüli állapot van érvényben.

A 2023. november 13-i képen földmozgástól megrepedt útburkolaton hajt egy autó a délnyugat-izlandi Grindavík halászvárosban, miután 4,8-as erősségű földrengés rázta meg Reykjanes-félszigeten levő várost és térségét Forrás: MTI/AP/Brynjar Gunnarsson

A veszély valós. Összeállításunk készítésekor az izlandi meteorológiai szolgálat november 15-én kiadott előrejelzése alapján a

kitörés jelentős valószínűségű,

annak legesélyesebb helyszíne egy természetes gát és környéke, mely a sekély vizekben húzódik, Grindavik partjainál, a településtől nagyjából 15 kilométerre északra. A légi közlekedésre pedig riasztást adtak ki.

A Reykjanes-félszigeten jelenleg zajló intenzív szeizmikus tevékenység 800 éves nyugalmi időszak után indult meg 2020-ban, mostanra pedig a felfoghatatlan mennyiségű magma a földrengések eltolódó iránya miatt a város alatt gyűlt össze. Ezt észlelték a tudósok, aminek nyomán evakuálták a városka lakosságát. Hozzá kell ugyanakkor tenni: senki nem tudja biztosan megmondani, bekövetkezik-e vulkánkitörés. A szakemberek szerint arra is megvan az esély, hogy a felszín alatti folyamatok abbamaradnak, és visszaáll a nyugalmi állapot - ha viszont megtörténik a kitörés, az akár egész Izland életét megváltoztathatja.

1. Lesz hatalmas hamufelhő, ha kitör a vulkán?

A vulkánkitörés a halászvárost és az annak közelében található, Kék Lagúna nevű geotermikus gyógyfürdőt fenyegeti leginkább. A létesítmény egy mesterséges tóra épült, és Izland egyik fő turistacélpontja Grindavík közelében - az evakuálással egyidejűleg bezárták a helyet. Ha vulkánkitörés történik, akkor annak hatása nem korlátozódik majd erre a területre. Különösen akkor nem, ha a magma a tengerbe ömlik.

Ez ugyanis robbanásveszélyes állapotot eredményezhet, és jelentős mennyiségű, a légkörbe jutó hamu mennyiségével járhat.

Hasonló játszódott le 2010-ben, amikor az Eyjafjallajokull jégtakaró alatt zajlott le kitörés, amely alatt egy aktív vulkán található. Akkor az olvadt láva a gleccserjéggel találkozott. Jó hír ugyanakkor, hogy a legintenzívebb szeizmikus tevékenység alapján a mostani esetleges kitörés egy, a várostól északra lezajló szárazföldi terület valószínűsít annak helyszínéül.

2. Várhatók-e a kitörés miatt utazási korlátozások?

Ha a kitörés a víz alatt történik meg, és hamufelhő képződik a légkörben, még akkor sem valószínű, hogy a 2010-ben tapasztalt zavarokkal jár a helyzet a légi közlekedésben. Ez a kijelentést ugyanakkor érdemes másik oldalról is megvilágítani. 2010-ben a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (angol betűszóval: ICAO) szigorú tiltást vezetett be az olyan légtereken való átrepülésre, melyek hamurrészecskékkel terheltek, sőt azokon a légi folyosókon sem haladhattak át a gépek, melyek az előrejelzések szerint szennyezetté válnak. A vulkánokból származó szilícium-dioxid alapú anyagok ugyanis a motorok eltömítődéséhez vezethetnek, ahogy a szélvédőket is belephetik.

Csakhogy ezt a szabályozást 2014-ben módosították, és most a légitársaságokra bízzák, hogy elkerülik-e, és ha igen, milyen mértékben ezeket a légtereket.

Az Accu Weather nemzetközi előrejelzésekkel foglalkozó szolgálat szerint ugyanakkor számítani lehet arra, hogy fennakadások lehetnek az Izland térségét is érintő légi közlekedésben, és az utazóknak feltétlenül ajánlott követni a híradásokat az izlandi helyzet alakulásáról.

Az izlandi parti őrség által kiadott 2010-es felvétel az Eyjafjallajokull gleccserről, amely alatt vulkán tört ki Forrás: AFP/Styrmir Ingi Bjarnason

3. Bajba kerülhet-e a főváros, Reykjavík?

Izland fővárosa a kitörés becsült helyszínétől nagyjából 40 kilométerre, északkeletre található. Reykjavíkot a vulkánkitörés jelentette közvetlen veszély nem fenyegeti, de ha a kitörés a tengerben történik, a levegőbe jutó anyagok miatt az ott élőknek is számítani kell a levegő minőségének jelentősé romlására.

4. Hogyan lehet felmérni egy lehetséges katasztrófa hatásait?

Izland a Föld geológiailag egyik legaktívabb térsége. Több tucat vulkanikus rendszer található ott, gyakoriak - a hétköznapi életvitelt nem feltétlenül érinti - földrengések. Kézenfekvőnek látszik, hogy az esetleges mostani kitörést korábbi, hasonló történésekkel érdemes összevetni annak lehetséges hatásai miatt. Ilyen lehetséges előképet kínál az 1973-as, Vestmannaeyjar szigetcsoportján lezajlott események. A parányi szigetcsoport nevét akkor azért ismerte meg a világ, amikor az ott élő lakosok - alig néhány ezren - hónapokon át védekeztek az Eldfell vulkánból akkor ömlő láva ellen, Heimaey kikötőjét védve.

Az Izland délnyugati részén fekvő Grindavik város lakói visszatérnek a két napja elrendelt evakuálásukat követően 2023. november 13-án. A lakosokat csak kis időre engedték vissza a hatóságok Forrás: MTI/AP/Brynjar Gunnarsson

Hasonló már most is történt: ahogy az Origo megírta, az evakuálást követően az izlandi hatóságok november 14-én elkezdték egy speciális védőfal építésének előkészítését a szigetország délnyugati részén lévő geotermikus erőmű körül. Hasonló párhuzamot kínálhat a már említett 2010-es kitörése az Eyjafjallajökull alatti vulkánnak, bár azt nem lehet pontosan megmondani, ha most bekövetkezik a kitörés, annak nagyságrendje egyezik-e majd valamelyik korábbiéval, vagy kisebb illetve nagyobb lesz annál.

A 2010-ben történt katasztrófa idején 800 embert evakuáltak a gleccser 125 kilométeres körzetéből.

Izland legnagyobb kitörése 1783-1784-ben zajlott, amikor a Vatnajokulltól nyugatra fekvő Lakiban egy lávarengeteg tört ki, és a sziget lakott történetének legsúlyosabb katasztrófáját idézte elő. A kitörés az éghajlatra, a termésre, és általában véve az egész világon hatással volt az emberek életére.

5. Mekkora kárral járna egy mostani szuperkitörés?

Az izlandiak feszült figyelme nem véletlen, mert bár van esély arra, hogy a felszín alatti erők nyugalmi állapotba kerülnek vissza, ha ez mégsem történik meg, akkor inkább nagyobb, mintsem egy jelentéktelen kitörésre kell számítani - bármekkora volument is jelentsen az, hogy nagyobb. Az esetleges károk kapcsán jelenleg azokról a kiesésekről lehet beszélni, melyet a turizmusra erősen támaszkodó Izlandnak el kell szenvednie.

Az Eyjafjallajokull-kitörés jó párhuzamot jelenthet a nagyságrend érzékeltetésére: akkor mintegy 100 ezer légi járatot töröltek azzal összefüggésben, a természeti csapás pedig szerte a világon mintegy 10 millió embert érintett.

A kitörés után három héttel a turisták száma 30 százalékkal esett vissza a korábbi azonos időszakhoz viszonyítva. Az izlandi kormány akkor úgy számolt, hogy a kitörés éves szinten összesen 22 százalékkal veti vissza a turistaforgalmat, ami - mostani árfolyamon számítva - a költéseik elmaradása miatt körülbelül 80 milliárd forintos kiesést jelent az országnak. (Más kérdés, hogy Izland akkor erőteljes reklámkampányba kezdett a turisták visszacsalogatására, ami meghozta az eredményét.)

Gőz szivárog egy meghasadt út repedéséből az Izland délnyugati részén fekvő Grindavik városban Forrás: MTI/AP/Brynjar Gunnarsson

A turizmus szektora a koronavírus-járvány előtti időben az izlandi GDP 8,1 százalékát adta, 29 ezer embernek adva munkát, ami a munkaerő 16 százaléka volt akkor. A Covid-19 miatti bezuhanás után csak 2022-ben talált magára a szektor, a beutazó turisták száma bőven egymillió fölött volt.

Kérdés, hogyan fogja átvészelni az izlandi gazdaság és az izlandi turizmus azt, ha egy kitörés miatt most újra elmaradnak a beutazók? A kilátások egyelőre nem túl biztatók. Ha megtörténik a baj, akkor - írja a The Guardian - akár Grindavík egész városa megsemmisülhet, de a közvetett károk is jelentősek lehetnek.

Az izlandi statisztikai hivatal Bloomberg által szemlézett friss közlésében jelentősen visszavágta növekedési előrejelzéseit.

A hivatal az idei gazdasági bővülést 3,6 százalékra mérsékelte, a 2024-es előrejelzését pedig 2,1 százalékra vágta vissza a júniusi 4., illetve 2,5 százalékos prognózisról.

A statisztikai hivatal jelezte: előrejelzéseik lefele módosítását a lehetséges vulkánkitörés hatásai tették szükségessé.