Módosul a stratégiai cégek listája

A tartós állami tulajdonban lévő társaságok listájának átrendezését kéri a kormány az Országgyűléstől. A jövő évi költségvetési törvény javaslatában azonban inkább érdekes, mint radikális változtatásokat indítványoz.

Nem feltétlenül jelez koncepcióváltást, talán inkább csak a kormányon belüli erőviszonyokról árulkodik, hogy - ha a parlament elfogadja a javaslatot - most először fordul majd elő, hogy két miniszter együttesen gyakorolja majd valamelyik stratégiai cégben a tulajdonos állam jogait. A javaslat szerint ugyanis felvennék a tartós állami tulajdonban lévő társaságok közé az ÁPV által ez év elején alakított Regionális Fejlesztési Holding Rt.-t, az egyszemélyes társaságot azonban a gazdasági és a kancelláriaminiszter együttesen "felügyelné".

Szintén új a listán, s ugyancsak százszázalékos állami tulajdonban marad a Nemzeti Színház Rt. - társaságban a nemzeti kulturális örökség minisztere képviseli majd az államot - eddig egyetlen stratégiai cég sem tartozott hozzá.

A pénzügyminiszter azonban valójában csak visszatérő: a jelenleg hatályos törvény szerint egyetlen stratégiai cég sem tartozik hozzá, de ez nem így volt korábban. Ha a javaslatot megszavazzák a képviselők, akkor januártól a Hitelgarancia Rt. 50 százalék plusz egy szavazatnyi pakettje, valamint a Magyar Fejlesztési Bank Rt. százszázalékos csomagja is visszakerül az ÁPV Rt. "fennhatósága" alól a pénzügyminiszterébe. A két cég mellett a Földhitel és Jelzálogbank (FHB) Rt., valamint az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) Rt. is hozzá tartozik majd. Ez utóbbiak eddig nem szerepeltek a listán. Az FHB - amit a tulajdonostársak részvényeinek kivásárlásával, fokozatosan szerzett meg az állam - korábban nem minősült "nem magánosíthatónak", s az államot az ÁPV képviselte a cégben.

Ez alapján logikusnak tűnne, ha minden "minősített" banki részesedés a pénzügyminiszterhez kerülne. Ez azonban nincs így: az OTP Bank Rt. állami tulajdonban lévő szavazatelsőbbségi (arany)részvénye továbbra is az ÁPV-nél marad.

A hatályos törvény szerint az OTP és a Matáv 25 százalék plusz egy szavazatnyi része van tartós állami tulajdonban, s ettől csak akkor lehet eltérni, ha a cégek kibocsátják a speciális aranyrészvényt. Ez mindkét társaságnál megtörtént. Vagyis csupán technikai jellegű változtatásnak tekinthető, hogy az OTP és a Matáv neve mellett az szerepel a javaslatban, hogy a tartós állami tulajdon egyetlen szavazatelsőbbségi részvényre olvad.

A privatizációs szervezettől különben nem csak a pénzügyminiszterhez kerülnek át cégek: éppen a matávos aranyrészvény kerül át a kancelláriát vezető miniszterhez. Ez érdekesnek tűnhet, hiszen bár a távközlési és informatikai ügyek felügyletét a kancelláriához besorolt kormánybiztos vette át a korábbi Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól (KHVM), a matávos részvény átsorolása nem ennek a hozománya: eddig is az ÁPV volt az állam képviselője a társaság közgyűlésein.

Az ÁPV-hez kerül viszont a Hungexpo Vásár és Reklám Rt. állami aranyrészvénye, ami eddig a gazdasági miniszterhez tartozott. A Méréstechnika Rt. jelenleg "nem privatizálható" 25 százalék plusz egy szavazatnyi részesedése - amely szintén a gazdasági miniszter "csomagjához" tartozik - viszont kikerül a tartós állami tulajdon köréből.

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

A Magyar Köztársaság Kormányának honlapja