Az önkormányzatuk kedvezőtlennek tartják saját állapotukat

A GKI Gazdaságkutató Rt. legutóbbi felmérése szerint az önkormányzatok tavaly decemberben jobbnak ítélték az ország és megyéjük helyzetét, mint félévvel korábban, saját önkormányzatuk állapotát azonban továbbra is kedvezőtlennek tartották - derül ki a GKI szerdán ismertetett összesítéséből.

Akar László vezérigazgató elmondta: az önkormányzatok bevételeik 13 százalékos növekedésére számítanak ebben az évben, ugyanakkor úgy vélik, hogy szabad rendelkezésű forrásaik csökkennek, dologi kiadásaik növelésére nem lesz módjuk. A gázközmű-vagyon utáni kompenzációt a községek 48 százalékban folyó működési, finanszírozási gondjaik enyhítésére kívánják fordítani, míg a városoknál inkább beruházásra, felújításra szánják ezt az összeget.

Az önkormányzatok várakozásai szerint az állami támogatás a községekben növekszik a legnagyobb ütemben, közel 17 százalékkal, a megyei jogú városoknál 10, a városoknál 11 százalékkal, míg a kerületek csökkenésre számítanak.

A GKI értékelése szerint az önkormányzatok többsége alulbecsüli a helyi iparűzési adóból származó bevételeket, ugyanis a jelenlegi tervek szerint reálértéken csökkenő bevételekkel számolnak ebből a forrásból. Az átengedett központi adókból származó bevételek növekedési üteme a kerületeknél 23 százalék, a községek és megyei jogú városok esetében 16-16 százalék, míg a városoknál mindössze 8 százalék.

Akar László elmondta: a pályázatokkal kapcsolatban az önkormányzatok optimisták, e forrásokból irreálisan nagy növekményeket várnak 2001-ben. A felmérés szerint a tavalyinál 130 százalékkal több regionális pályázati pénz elnyerésében reménykednek. Igen jelentős várakozásokkal tekintenek a válaszadók a Sapard-programra is. Összesen közel 104 milliárd forint forrást remélnek az Európai Uniótól, ami a kutatók értékelése szerint messze meghaladja a reális lehetőségeket.

A GKI összesítése megállapítja: az ez évi kiadási előirányzatokat illetően az önkormányzatok meglehetősen pesszimisták. A személyi juttatások jellemzően 8-11 százalékkal bővülnek, kivéve a megyei jogú városokat, amelyek mindössze 5 százalékos növekedést terveznek. A dologi kiadások emelkedése a városoknál messze elmarad a várható inflációtól, míg a községeknél, a megyei jogú városoknál és a kerületeknél nominálisan is csökken ez az összeg. A felhalmozási kiadások a decemberi válaszok alapján a városokban 20 százalékkal nőnek, míg az összes többi településtípusban jelentősen csökkennek.

A GKI értékelése szerint a tényleges felhasználás a felmérésben jelzettnél jóval kedvezőbb lehet, egyrészt a különböző pályázatokon elnyerhető támogatások, másrészt a tavalyi pénzmaradványok felhasználása révén.

A felmérés szerint az önkormányzatok infrastrukturális beruházásainak értéke reálértéken csökken az idén. A fejlesztések közül az önkormányzatok továbbra is a gáz-, víz- és szennyvízvezeték kiépítését tekintik a legfontosabb beruházási feladatuknak, ilyen célra összességében 146,4 milliárd forintot szánnak. Környezetvédelmi beruházásra a felmérés szerint 17,6 milliárd forintot, út- és hídépítésre pedig 43,3 milliárd forintot fordítanak. Beruházásokra a települések 154,5 milliárd forintnyi hitelt kívánnak felvenni 2001-ben és 2002-ben.

(MTI)

Ajánlat:

GKI Gazdaságkutató Rt.